Ő a vállalat lelke.
May Lee szinte minden nap reggel 6-kor munkába indul. A feladata az, hogy Kalifornia államnak minél több pénzt spóroljon meg a költségvetés ellenőrzésével és elemzésével. Ebben semmi különös nem lenne, May azonban 99 éves múlt tavaly nyáron.
A járássegítővel közlekedő vékony kis nő szívesen elárulja filozófiáját: „Ha elfoglalod magad, tudod élvezni az életet.”
Lee Elk Grove-ban született, és egy farmon nőtt fel, ahol a családja körtét, kajszit, cseresznyét, kukoricát, babot és paradicsomot termesztett. A kemény munkát bizonyára már itt megtanulta.
Amikor 1943-ban csatlakozott a munkahelye pénzügyi részlegéhez, még másképp mentek a dolgok. Nem volt például légkondicionáló és a nők nem hordhattak nadrágot az irodában, a kalkulációkhoz pedig számológépet használtak.
Lee volt az egyik első alkalmazott, amikor megalakult az új részleg 1963-ban, és egészen 1990-ig, nyugdíjazásáig ott dolgozott. A nyugdíj számára mindössze annyit jelent, hogy heti 4 napot dolgozik járandósága fejében, az azon felüli órákat fizetetlen önkéntesként tölti ott.
Az elmúlt évtizedekben Lee 10 kaliforniai kormányzó hivatali ideje alatt szolgált. Ezalatt egyetlen olyan emberrel találkozott, aki vele egymagas volt – meséli nevetve – ez pedig nem más volt, mint Teréz anya. Amikor még könnyebben mozgott, sokat utazott ugyanis, 150 országban járt, így jutott el Indiába is egy turistacsoporttal. Ott kérte meg a buszvezetőt, hogy vigye abba a házba, ahol Teréz anya szolgált – még ebédre is meghívta őt a világhírű misszionárius.
Bár a hallása már nem a régi, a memóriája ma is tökéletes: pontosan emlékszik akár évtizedekkel ezelőtti eseményekre is.
És hogy mi Lee egészségének titka? A megfelelő ételek fogyasztása mindenképpen fontos. Az étrendjében évtizedek óta nincs sok változás. Nem maradhat el a zöldség, mégpedig egy, aminek a felső, egy pedig, aminek az alsó részét fogyasztjuk – vagyis levél és gyökér egyaránt legyen a tányéron. Emellett gabonafélét és fehérjét is iktassunk be! Érdekes módon Lee nem főz, sose tanulta meg; egyheti éttermi élelmet fagyaszt le magának.
Ugyanakkor naponta tornázik és persze dolgozik. Amikor még nem volt nehéz járnia, korán reggel indult a munkába és egy órán keresztül lépcsőzött a garázsban. 50 éven keresztül szék sem volt az irodájában.
Kollégái folyton kérlelik, hogy meséljen régmúlt történeteket. Nem túlzás azt állítani, hogy Lee a kollektíva lelke. Egyik emlékezetes sztorija az, amikor hozzájárult az állami törvény megváltoztatásához. Ez még évtizedekkel ezelőtt történt, amikor Kaliforniában egy olyan rendeletet hoztak, amely megtiltotta a kínai származású amerikaiak állami cégeknél történő alkalmazását. Lee ebbe nem törődött bele, levelet írt Kalifornia állam vezetőinek, amelyben kifejtette, hogy a rendelet ellentmond az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya két cikkelyének. Nem sokkal később behívatták a szenátusba, és végül el is törölték a rendeletet.
Lee olyan, mint egy két lábon járó enciklopédia, hihetetlen tudásanyaggal a fejében. Amikor az egyik részlegről a másikra került, 9 ember folytatta azt a munkát, amit ő addig egyedül végzett.
Egészen elképesztő lelkesedéssel karolja fel munkatársait is, mindegy összetartva a közösséget. Van, akit arra inspirál és biztat, hogy tovább lépjen a ranglétrán.
Szabadidejében rengeteget olvas. Minden munkatársára gondol: az újságokból kivágja azokat a cikkeket, amelyeket érdekesnek talál és elhozza kollégáinak.
