Az 1920-as években kiadott Ragyogó szakácskönyv más megvilágításba helyezte a főzés tudományát.
A családról való gondoskodást, a háztartás vezetését egy komplex és rendkívül fontos feladatként írja le:
„minden háztartás egy-egy komplikált üzem, amelynek produktuma végeredményében a család lelki, kedélybeli és fizikai jóléte. Ha így nézzük a dolgot – s másként nézni felületesség –, meg fogjuk érteni, hogy mi minden függ attól, ha a háziasszony gyakorlattal és tudással áll háztartása élére.”
Míg a mai szakácskönyvek nagyrészt a saját ízlést, recepteket és történeteket tükrözik, a ’20-as években íródott műben a család jóléte kapta a főszerepet, a másokkal törődés mikéntje.
A recepteken felül kitér az ideális menüsor összeállításának tudományára, ami figyelembe veszi a pénzügyi keretet, az egyes családtagok egészségi állapotát, az alkalmat, és azt, hogy más feladatunk mellett mennyi időnk marad főzésre. Hangsúlyt fektet a hozzávalók szezonalitására és azok megfelelő kiválasztására.
Az ideális menüsorban „…a tartalmas leves mellé könnyű második fogás jöjjön és fordítva.” -írja. De ajánl lehetőségeket a maradékok hasznosítására is, hogy semmi ne vesszen kárba.
Ha valaki úgy érzi, a családnak főzni nem érdemes vagy nem olyan fontos, jussanak eszébe a következő sorok:
„Buzdítsa őt nagy és senki által le nem becsülhető munkájában az a tudat, hogy családjának egészsége, nyugalma, jó kedélye úgyszólván teljes mértékben az ő kezeibe van letéve.”
Mert hiába telt el azóta száz év, ez mit sem változott. Bár a világ felgyorsult, az élet kissé megváltozott, a családi tűzhely melegénél tudunk igazán megmelegedni még most is!
Forrás: Ragyogó szakácskönyv
A nyitókép csak illusztráció!
