A kevesebb néha több.
Sózzunk vagy ne sózzunk: alighanem eldőlni látszik a kérdés. Egy több mint félmillió ember bevonásával készült tanulmány arra világít rá, hogy évekkel rövidítheti meg az életünket az ételek utólagos sózása. A kutatás során a főzés közben történő ízesítést nem vizsgálták, csupán csak azt az extra sózást, amit az asztalnál végzünk – ez viszont akár a sóbevitelünk 20%-át is kiteheti.
A vizsgálatokba több mint 500 ezer résztvevőt vontak be az Egyesült Királyságban, őket átlagosan 9 évig követték. Amikor a páciensek 2006 és 2010 között csatlakoztak a felméréshez, egy kérdőív segítségével tudták meg róluk, hogy sózzák-e utólag az ételeiket és milyen gyakran teszik ezt.
A sóbevitelt nehéz nyomonkövetni és pontosan meghatározni. Számos feldolgozott étel magas sótartalmú, a nyugati társadalmakban a sóbevitel 70%-a feldolgozott, félkész ételekből származik és 8-20%-nyi rész az, amit utólag, az asztalnál teszünk mellé.
Azokkal összehasonlítva, akik soha, vagy csak ritkán tesznek sót az ételhez, a mindig sózóknál 28%-kal emelkedett az idő előtti halálozás rizikója. 50 évesen azok a nők és férfiak, akik mindig tettek még plusz sót az ételbe, 1,5 illetve 2,3 évvel rövidebb életre számíthattak.
Az eredmények értékelésénél más tényezőket, például az életkor, a testtömeg vagy a fizikai aktivitás befolyásoló hatását is figyelembe vették.
A sónak van egy optimális szintje, vagyis nem lehet teljesen eltávolítani az étrendből. Nehéz ugyanakkor meghatározni, hogy mennyi az ideális adag az ember egészsége szempontjából. Az egészséges embereknél a normális sóbevitel nem okoz problémát. Más a helyzet viszont például a szívbetegeknél, ahol már egy mérsékelt csökkentés is egészségügyi előnyökkel járhat.
