Magasabb életszínvonal.
Bár a közvélekedés szerint a vidéken élők egészségesebbek a zöldebb környezetnek és nyugodtabb tempónak köszönhetően, a számok mást mutatnak: úgy tűnik, hogy a városi emberek azok, akik jobb egészségi állapotról számolnak be.
A városok társadalmi és környezeti jellemzői mellett az infrastruktúra, az egészségügyi rendszer elérhetősége és a magasabb életszínvonal lehet az, amely a lakosság egészségügyi állapotára hatást gyakorol.
2021-ben a 65 év feletti városlakók 43%-a számolt be jó vagy nagyon jó egészségi állapotról, ez 2 százalékponttal magasabb volt, mint az országos átlag a korcsoport minden (tehát nem csak városlakó) tagját figyelembe véve.
Nyolc EU tagállamban a 65 feletti városlakók kb. 50%-a jó nagyon jó egészségi állapotban van. A legmagasabb százalékot Írországban (66%), Svédországban (64%) és Belgiumban (60%) érték el, a legalacsonyabbról pedig Litvániában (11%), Lettországban (15%) és Portugáliában (21%) számoltak be.
Az EU országok között a legnagyobb különbség Szlovákiában, Bulgáriában és Horvátországban mutatkozott akkor, amikor a sűrűn lakott területeken élők egészségi állapotát a gyéren lakott területeken élőkével hasonlították össze. Ezzel szemben Luxemburgban, Hollandiában és Franciaországban volt a különbség a legkisebb az eltérő területek lakosai között. Sőt, ebben a 3 országban a városi emberek voltak némileg rosszabb egészségi állapotban.
Hazánkban 9,4% volt az eltérés és átlagosan 30% vallotta azt, hogy jó vagy nagyon jó az egészségi állapota, amivel az EU-s átlag alatt helyezkedünk el.
Forrás: ec.europa.eu
