Szinte mindannyian tapasztaltuk már: reggel még egész jól vagyunk, aztán ebéd után hirtelen elnehezülnek a végtagok, szúró fejfájás jelentkezik, a szemünk ég és egyre nehezebben megy a koncentrálás. Sokan ezt a kora délutáni hullámvölgynek tudják be, mások a vércukorszint vagy a vérnyomás ingadozására gyanakodnak. Pedig lehet, hogy mindössze arról van szó: túl keveset iszunk, így szervezetünk enyhe, de már észrevehető jelekkel próbálja jelezni, hogy rejtett dehidratáció alakult ki.
Nem csak nyáron, nem csak sportolóknál
Amikor a folyadékhiány szóba kerül, a legtöbben kánikulára, sivatagra, sportolásra vagy betegségekre gondolnak. A valóság azonban sokkal prózaibb: az emberek jelentős része egész évben kevesebbet iszik a kelleténél, különösen idősebb korban. A szomjúságérzet ugyanis az életkor előrehaladtával csökken, így könnyen megesik, hogy mire meginnánk egy pohár vizet, már régen szomjasak voltunk – csak nem vettük észre.
Milyen tüneteket okozhat a rejtett dehidratáció?
A Science Focus cikke szerint már az enyhe fokú vízhiány is hatással lehet az agyműködésre és a fizikai teljesítményre. Gyakori tünetek:
- fáradtság, bágyadtság, álmosság,
- fejfájás, szédülés,
- ingerlékenység, koncentrációs nehézségek,
- száraz bőr, száraz száj, kevés vagy sötétebb vizelet.
Az egyik legmeglepőbb összefüggés: sokan a fáradtságot kávéval próbálják orvosolni, ami átmenetileg ugyan segíthet, de vízhajtó hatása miatt tovább ronthatja a folyadékháztartásunkat, ha nem iszunk mellette elegendő vizet.
Miért fontos különösen idősebb korban?
Az idősebb szervezet kevésbé jelzi a szomjúságot, a vesék működése is lassulhat, és gyakrabban szedünk olyan gyógyszereket (pl. vízhajtók, vérnyomáscsökkentők), amelyek növelik a vízvesztést. A rejtett dehidratáció így alattomos módon ronthatja a közérzetet, és növelheti például az elesések, zavartság vagy húgyúti fertőzések kockázatát is.
Mennyi vizet kellene inni valójában?
Általános iránymutatás, hogy napi 1,5–2 liter víz elegendő lehet egy átlagos testalkatú felnőttnek, de ezt sok minden befolyásolja: mozgás, külső hőmérséklet, gyógyszerek, étkezés. Jó, ha a nap folyamán folyamatosan iszunk kisebb adagokat, és nem csak akkor nyúlunk pohárhoz, amikor már kiszáradt a szánk.
Tipp: ne csak vízzel, hanem gyümölcsökkel, levesekkel, főzelékekkel is pótoljuk a folyadékot. A napi rutin részeként iktassuk be az ivást, például minden étkezéshez, vagy tegyünk látható helyre egy kulacsot.
Mi számít víznek – és mi nem?
Bár sokan úgy gondolják, a leves, a tea vagy a tej is segíthet a hidratálásban (és valóban), mégis a tiszta víz az, amit a szervezet a legkönnyebben hasznosít. Az édesített italok, szénsavas üdítők, koffeines italok viszont inkább terhelik a testet, különösen nagy mennyiségben.
Az alkoholos italok különösen megtévesztők: sokan nyáron egy sörtől várnak felfrissülést, holott az inkább vízhajtó hatású, és fokozza a dehidratációt.
Figyeljünk a szervezetünk jelzéseire!
A jó hír, hogy a rejtett dehidratáció megelőzhető – csak egy kis tudatosságra van szükség. Ha naponta többször iszunk vizet, odafigyelünk a vizelet színére (világosnak kell lennie), és nem várjuk meg, míg szomjasak leszünk, már sokat tettünk a szervezetünkért.
A fáradtságnak persze sok oka lehet, de ha rendszeresen bágyadtak, dekoncentráltak vagyunk, érdemes egy pohár vízzel kezdeni a „kezelést” – lehet, hogy többet segít, mint hinnénk.
