A légzés az egyik legtermészetesebb dolog a világon. Naponta körülbelül húszezerszer veszünk levegőt anélkül, hogy különösebben odafigyelnénk rá. Mégis egyre több kutatás és tapasztalat utal arra, hogy nem mindegy, hogyan lélegzünk. Különösen idősebb korban válhat fontossá, hogy tudatosabban figyeljünk erre az alapvető működésre.

Az elmúlt években a „breathwork”, vagyis a tudatos légzés gyakorlása az egyik leggyorsabban terjedő wellnessirányzattá vált. Légzőstúdiók nyílnak, módszerek kapnak hangzatos neveket, és sokan azt ígérik, hogy a megfelelő légzés szinte mindent megold. A tudomány ennél jóval visszafogottabb – de a kutatások alapján vannak valódi, kézzelfogható hatások.

Miért lett ennyire központi téma a légzés?

A légzés nemcsak oxigént juttat a szervezetbe, hanem szoros kapcsolatban áll az idegrendszerrel is. A kutatók ma már úgy látják, hogy a belégzés és kilégzés ritmusa hatással van a stressz-szintre, a pulzusra, sőt a gyulladásos folyamatokra is.

Érdekes módon a légzésmintázatunk annyira egyedi, hogy egyes vizsgálatok szerint akár azonosításra is alkalmas lehet, és összefüggést mutathat hangulati állapotokkal vagy testtömegindexszel. Vagyis a légzés valóban „elárul” rólunk ezt-azt.

Lassú vagy gyors? Két eltérő irány

A tudatos légzési módszerek nagyjából két csoportra oszthatók. Vannak a gyorsabb, intenzívebb technikák, amelyek célja a szervezet aktiválása, és vannak a lassú, nyugtató légzések, amelyek inkább az ellazulást támogatják.

Idősebb korban, illetve krónikus betegségek, szív- vagy légzőszervi problémák esetén a szakértők többsége a lassú, egyenletes légzést tartja biztonságosabbnak. Ezek a módszerek nem sokkolják a szervezetet, mégis érezhető hatással lehetnek a közérzetre.

Mit csinál a szervezetünk, amikor lassabban lélegzünk?

A lassú, orron át történő légzés aktiválja az úgynevezett paraszimpatikus idegrendszert, amely a szervezet „fékező” rendszere. Ilyenkor csökken a pulzus, enyhül a feszültség, és a test könnyebben kerül nyugalmi állapotba.

Ez különösen fontos lehet azok számára, akik gyakran érzik magukat feszültnek, nehezen alszanak el, vagy állandó készenléti állapotban élnek. A kutatások szerint a lassú légzés javíthatja a szívritmus változékonyságát is, ami a szív egészségének egyik fontos mutatója.

Orron át vagy szájon keresztül?

Nem mindegy az sem, hogyan vesszük a levegőt. Az orron át történő légzés nemcsak szűri és melegíti a levegőt, hanem egy olyan anyagot is a tüdőbe juttat, amely segíti az erek tágulását és a jobb keringést. A szájlégzés ezzel szemben gyakran felszínesebb, és hosszabb távon kedvezőtlenebb lehet.

Sokan észre sem veszik, hogy napközben vagy alvás közben rendszeresen szájon át lélegeznek. Már az is változást hozhat, ha tudatosan visszatérünk az orrlégzéshez.

Mire számíthatunk reálisan?

Fontos kimondani: a tudatos légzés nem csodaszer, és nem helyettesíti az orvosi kezelést. Ugyanakkor a kutatások és a klinikai tapasztalatok alapján segíthet csökkenteni a stresszt, javítani az alvást, enyhíteni a szorongást, és közvetve támogathatja a szív- és érrendszer egészségét.

Idősebb korban, amikor a szervezet lassabban regenerálódik, ezek a „kis nyereségek” is sokat számíthatnak a mindennapok minőségében.

Kinek érdemes óvatosnak lennie?

Nem minden módszer való mindenkinek. Az intenzív, gyors légzéstechnikák szédülést, rosszullétet okozhatnak, és bizonyos betegségek esetén kifejezetten kerülendők. Ha valakinek asztmája, szívproblémája van, vagy korábban pánikrohamokat tapasztalt, érdemes orvossal egyeztetni, mielőtt bármilyen új légzési gyakorlatba kezd.

Mi a tanulság?

A légzés eddig is velünk volt, csak nem figyeltünk rá. A tudomány most kezdi igazán megérteni, milyen szoros kapcsolat van a légzés, az idegrendszer és az általános közérzet között. Nem kell radikális változtatásokra gondolni: már az is számít, ha néha lassítunk, és tudatosabban veszünk levegőt.

Ahogy egy kutató fogalmazott: nemcsak az egészségről van szó, hanem a nyugalomról is. És ez az, amiből soha nincs túl sok.