Van az a nyári nap, amikor már reggel nyolckor olyan a lakás, mintha valaki bekapcsolva hagyta volna a sütőt, csak elfelejtette betenni a tepsit. Ilyenkor sokan legyintenek: „Régen is volt nyár.” Ez igaz. De régen sem volt jó ötlet harmincöt fokban lekvárt főzni, ablakot pucolni és délben elindulni a piacra csak azért, mert „akkor szoktam”.

Idősebb korban a hőség nem egyszerű kényelmetlenség. A szervezet máshogy reagálhat rá, a szomjúságérzet gyengülhet, a szív- és érrendszer nehezebben alkalmazkodhat, és egyes gyógyszerek is befolyásolhatják a hőháztartást. Ami fiatalabb korban csak izzasztó délután, 75 felett már komoly kockázat lehet.

A szomjúság nem mindig jó jelzőrendszer

Idősebb korban gyakran előfordul, hogy valaki nem érzi elég hamar, hogy innia kellene. Ezért nem jó stratégia megvárni, amíg megszomjazunk. Hőségben rendszeresen kell inni, kisebb adagokban, akkor is, ha nem érezzük sürgetőnek.

A víz a legjobb választás, de leves, lédús gyümölcs, uborka, dinnye, hígított gyümölcslé is segíthet. Az alkohol viszont kánikulában rossz társ, még akkor is, ha „csak egy kis fröccs”. A kávéval is érdemes óvatosan bánni, főleg, ha valaki keveset iszik mellette.

Akinek szív-, vese- vagy más krónikus betegsége van, esetleg vízhajtót szed, kérje ki az orvosa tanácsát a folyadékbevitelről. A hőségben nem az a cél, hogy mindenki ugyanannyit igyon, hanem hogy senki ne száradjon ki csendben.

A lakás hűtése nem luxus

A kánikula egyik nagy veszélye, hogy a lakás éjszakára sem hűl le. Ilyenkor a szervezet nem tud pihenni, és a meleg napról napra jobban megterhelheti. Reggel, amikor még hűvösebb a levegő, érdemes szellőztetni. Napközben viszont jobb zárva tartani az ablakot, behúzni a függönyt, leengedni a redőnyt, árnyékolni.

A ventilátor segíthet, de nagyon forró levegőnél önmagában nem mindig elég. Egy nedves törölköző, langyos zuhany, lábhűtés, könnyű ruha sokat javíthat a közérzeten. A sütőt és a hosszú főzést a legmelegebb órákban jobb kerülni. A rántott hús megvárja az estét. A hőguta kevésbé türelmes.

A déli ügyintézés nem bátorság

A legmelegebb órákban nem érdemes útnak indulni, ha nem muszáj. A posta, piac, gyógyszertár, bolt jobb reggel vagy késő délután. Ha mégis el kell menni, legyen nálunk víz, fejfedő, könnyű ruha, és ne szégyelljünk pihenőt tartani.

Sokan nem akarnak segítséget kérni, mert nem szeretnének terhet jelenteni. Pedig kánikulában a segítségkérés nem gyengeség, hanem józan ész. Egy fiatalabb családtag vagy szomszéd sokszor szívesen elhoz egy gyógyszert vagy bevásárol néhány dolgot.

A rosszullét jeleit komolyan kell venni

A hőség okozhat fejfájást, szédülést, gyengeséget, hányingert, zavartságot, izomgörcsöt, szapora pulzust. Ha valaki furcsán viselkedik, nagyon elesett, nem tud rendesen beszélni, elájul, vagy forró, száraz a bőre, az sürgős helyzet lehet.

Ilyenkor az első lépés a hűvösebb hely, folyadék, ruha lazítása, test hűtése. De komoly tüneteknél nem szabad várni: orvosi segítséget kell kérni.

Egyedül élő idősekre külön figyeljünk

A kánikula alatt napi egy telefon is sokat jelenthet. Nem kell hosszú beszélgetés. Elég megkérdezni: ivott-e, evett-e, nincs-e rosszul, mennyire meleg a lakás, be tudta-e húzni a függönyt, van-e otthon elég víz.

Aki egyedül él, annak érdemes megbeszélnie valakivel, hogy hőségriadó idején mikor jelentkezik. Ha nem veszi fel a telefont, legyen valaki, aki ránéz.

A nyári meleg nem ellenség, de nem is jóindulatú nagybácsi. Figyelni kell rá. 75 felett különösen. A cél nem az, hogy hősiesen kibírjuk, hanem hogy okosan átvészeljük. És ha a befőzés nagyon sürgetne, nyugodtan mondjuk neki: „Most nem, drágám, ma én vagyok fontosabb.”