Van egy csalási forma, amely különösen kegyetlen, mert nem a kapzsiságra, hanem a szeretetre épít. Az idős ember telefonhívást kap: a lánya, fia vagy unokája bajba került, balesetet okozott, rendőrségen van, kórházban van, ügyvéd kell, óvadék kell, pénz kell, most azonnal. A hang a vonalban komoly, sürgető, hivatalos. És a szülő vagy nagyszülő szíve máris a torkában dobog.

Ez az úgynevezett unokázós vagy óvadékos csalás egyik változata. Az elkövetők pontosan tudják, hogy egy családtag bajának hírére az ember nem táblázatot nyit, hanem segíteni akar. Éppen ezért kell előre felkészülni rá.

Az óvadékos történet túl sürgős ahhoz, hogy igaz legyen

A csalók gyakran azt mondják, hogy a rokon súlyos bajban van, és azonnal pénzre van szükség. Ügyvédként, rendőrként, orvosként vagy ismerősként mutatkozhatnak be. A történet mindig olyan, hogy az áldozat ne merjen várni. A sürgetés azonban figyelmeztető jel. Ha valaki azt mondja, nincs idő felhívni a családot, nincs idő gondolkodni, nincs idő ellenőrizni, akkor valójában pont ezekre lenne a legnagyobb szükség. A valódi vészhelyzet ellenőrizhető. A csaló története viszont gyakran szétesik, ha egy másik családtagot is bevonunk.

Pénzt nem adunk futárnak

Az óvadékos csalásoknál gyakori, hogy valaki elmegy a pénzért. Lehet „ügyvédjelölt”, „rendőrségi ember”, „futár”, „barát”. Mindegy, minek nevezi magát. Idegennek készpénzt, ékszert, bankkártyát nem adunk át. A csalók sokszor azt is kérik, hogy a pénzt borítékba tegyük, vagy mondják, hogy ékszer is jó lesz. Ez már nem piros zászló, hanem komplett zászlóerdő. Ha valaki valóban hivatalos ügyben jár el, annak ellenőrizhető nyoma van. Nem kapualjban veszi át a nagymama megtakarítását.

A családi ellenőrzőlánc életmentő lehet

Érdemes előre megbeszélni a családban, mi a teendő ilyen hívásnál. Például:

  1. ha bajról telefonálnak, először letesszük;
  2. felhívjuk az érintett rokont a saját számán;
  3. ha nem veszi fel, hívunk más családtagot;
  4. pénzről csak ellenőrzés után döntünk;
  5. idegennek semmit nem adunk át.

Ez nem bizalmatlanság, hanem védelem. Aki valóban bajban van, nem fog megsértődni, hogy ellenőriztük. A csaló viszont nagyon is.

Az időseket ne szégyenítsük meg

Ha valakit megpróbálnak átverni, vagy akár sikerül is pénzt kicsalni tőle, a legrosszabb reakció a hibáztatás. „Hogy lehettél ilyen hiszékeny?” — ez a mondat csak bezárja az embert. A csalók profik, és nagyon sokan kerülhetnek a csapdájukba.

A család feladata nem a megszégyenítés, hanem a támogatás. Minél előbb beszél róla az áldozat, annál nagyobb esély van intézkedni. Bankot értesíteni, rendőrséghez fordulni, további veszteséget megelőzni.

Egy jó mondat segíthet

Minden idős embernek érdemes megtanulnia ezt a választ: „Ezt most leteszem, és felhívom a családomat.” Nem kell vitatkozni, nem kell magyarázni, nem kell megpróbálni kideríteni, igazat mond-e a hívó. Le kell tenni, és ellenőrizni kell.

A szeretet gyorsan mozdul, de a csalók pont erre számítanak. Ezért kell a szeretet mellé egy kis protokoll is. Nem rideg dolog ez, hanem családi biztonsági öv. Baj esetén is bekapcsoljuk.