Visszatérés.
Kulka János 1958. november 11-én született Budapesten. Érdekes, hogy az életét végigkísérik az orvosok: édesapja Kulka Frigyes, európai hírű tüdőgyógyász, mellkassebész volt, testvére, Janina patológus professzor. Ő maga pedig Mágenheim doktorként vált egy ország kedvencévé a Szomszédok című teleregényben.
És az orvosok nem tágítanak: 2016 tavaszán súlyos stroke-ot kapott, életveszélyes állapotba került, a betegségből sikerült felépülnie. Azonban súlyos afáziája miatt új élet kezdődött számára: gyógytornász és logopédus segítségével, elképesztő munkával tanult meg újra beszélni.
Életút
Kulka János gyerekkorát Szegeden töltötte, mivel édesapja 1959–1978 között az I. sz. Sebészeti Klinika professzora volt. Már gyerekszínészként szerepet kapott a Szegedi Nemzeti Színházban, ennek ellenére nem készült színésznek. Valójában bölcsész akart lenni, de a jelentkezés évében nem indult Szegeden angol-francia szak, amit kinézett magának. Egy osztálytársa javaslatára mentek el felvételizni a Színművészetire – az egész egy bulinak tűnt.
Aztán komolyra fordult: nem csak hogy felvették, de Kazimir Károly osztályában illusztris társaságban találta magát: Kubik Anna, Bubik István, voltak többek között az osztálytársai.
Az 1981-es végzést követően Pécsre került, Schiller Haramiák című művében debütált. Bár nagyon szeretett a Baranya megyei székhelyen játszani, 1985-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött. A színház ekkor fénykorát élte, és Kulka is itt gyűjtötte be első szakmai elismeréseit, többek között a Jászai-díjat és a Színikritikusok díját.
1987-ben jött a Szomszédok, a Doktor úr 14 éven át „lakott” a családok életében – több millió néző ismerte meg Kulkát.
1993-tól a budapesti Radnóti Miklós Színház tagja lett, tíz évvel később került a Nemzetibe, majd újabb 10 év múlva a Katona József Színházba. Ennek a társulatnak a tagja volt 2016 áprilisában, amikor már többször megfogalmazódott benne, hogy elfáradt, felhagy a színészettel. Kollégáinak említette is terveit, éppen 3 héttel a stroke előtt – derül ki a Nők Lapjának adott interjújából.
Valóban sűrű életet élt addig: koncertezett, lemezeken hallhattuk énekelni, hangoskönyveken mesélni, szinkronizált, játszott színházban és filmeken. Kevesen tudják, hogy még az Esőember próbaidőszakából „hozta” az autisták segítését: nagykövetként minden évben részt vett az autizmussal élők sétáján, kampányokban, előadásokon vállalt szerepet.
Napjainkban
A betegsége újraírt mindent. Ebben az évben azt mondta, visszavonul a színészettől, a stroke óta nagyon sokat küzd, idegennek érzi magát, elfelejtett angolul és franciául is.
Nehézségeiről mély interjúban beszélt, többek közt a Nők Lapjában. Jó hír, hogy mindezek ellenére szerepet vállalt (igaz, némát, ám fizikailag megterhelőt) az X-Rendszerből törölve c. magyar filmben, és 2 előadás erejéig januárban újra színpadra fog állni a Trafóban.