Lassan ezeréves hagyomány.


2022-ben március 2-ára esik a Hamvazószerda, és ezzel a 40 napos böjt kezdete.

Ez a mozgó ünnepünk minden évben más napra kerül, legkorábbi lehetséges időpontja február 4., a legkésőbbi március 10. lehet. Hamvazószerda kezdőnapja a farsangi időszak utáni első nap, ami a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. A nyugati kereszténységben a böjt 40 napja a 6 hét hétköznapjaiból + még 4 napból áll össze, mivel vasárnap, az Úr napján nem tartanak böjtöt. A nagyböjt kezdő napja tehát ez esetben az ötvenedvasárnap utáni szerda.

A hamvazószerda egy keresztény ünnep.

Az ókereszténység idején a zsákruhás, mezítlábas bűnösöket a püspök a templomba vezette. Miután itt nyilvánosan elmondták a bűnbánati zsoltárokat, a püspök vezeklésként hamut hintett a fejükre, és kiutasította őket a templomból. A bűnösöknek egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.

II. Orbán pápa 1091-ben úgy határozott, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.

A hívek hamvazószerdán a mise után hamvazkodnak.  A pap az előző évi, a virágvasárnapi körmeneten használt barka hamuját megszenteli, és azzal rajzol keresztet a homlokukra. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. „Emlékezz ember, porból lettél s porrá leszel.”, „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.

Egyes vidékeken a hamvazásról hazajöttek összeérintették a fejüket a gyerekekével, családtagokkal, hogy ők is hamvazódjanak. Sőt, olyan szokás s ismert volt, hogy meghamvazták az asszonyok a kanalakat, tálakat, tányérokat is. A rábaközi Szil faluban lapáton hamut vittek a kocsmába, és rászórták azokra a korhelyekre, akik a farsangi mulatozást még nem hagyták abba. Tréfás-komolyan mondogatták nekik: porból lettél, porrá leszel. Apátfalván, Szajánban régebben szokás volt az is, hogy férfiak jártak házról házra, és egyikük hamvazott.

Többfelé szentelménynek tekintik a hamvazást.

Az udvarhelyi székelységnél például úgy tartják, hogy az ezen a napon született gyermek halála után nem rothad el, de az akkor vágott fa sem. A kiszombori gazdasszony valamikor az egész házat hamuval hintette meg, hogy a bűn, baj, kár elkerülje a családot. A hamvazószerdán szentelt torma, esetleg retek német földön szentelmény volt, mely máig őrzi archaikus rendeltetését: a néphit szerint a tavaszi megújulást szolgálja, biztosítja.

A hamvazószerdát szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda néven is ismerik.