Tölgyfabútorzat.
Évek óta bezárva áll a Népszínház utca 22. szám alatt lévő egykori Szent Margit patika, belsejében védett tölgyfabútorral. Az 1991 óta védelmet élvező patikabelső sorsa miatt sokan aggódtak, most azonban megnyugtató hírek érkeztek a műtárggyal kapcsolatban.
Február 22-én árverést tartanak, a Fővárosi Önkormányzat 4,985 millió forintos kikiáltási áron keres új tulajdonost az 1996-ban tízmillió forintra becsült tárgyaknak. A fővárosi vagyonkezelő tájékoztatása szerint az ingatlantulajdonos kifejezte az előzetes vételi szándékát, így az elemek a helyükön maradhatnak, sőt, a műtárgyfelügyeleti hatóság már egy restaurálási engedélyt is kiadott a tulajdonos részére, ami lehetővé teszi annak legjobb állapotban való megtartást, illetve a belső (labor) helyiség bútorainak javítását, az új funkcióknak megfelelő átalakítását.
A Miniszterelnökség védettségi listáján is szereplő, tölgyfából készült bútorzat eredetileg az 1893 karácsonya előtt a szomszédos 24. számú házban megnyílt Szent Margit-patikát szolgálta ki, ahonnan tulajdonosa, Korányi Lajos 1906-ban az újonnan épült, Vidor Emil által tervezett sarokbérházba költöztette az üzletet. A magyar szecesszió egyik legszebb alkotásának tartott óriásbérház földszintjén tovább működő gyógyszertárba a tölgyből készült, pácolt patikabelső is átkerült.
A bútorzatot egy 1996-os, a fővárosi önkormányzat, mint tulajdonos megbízásából feladott újsághirdetés szerint nettó tízmillió forintra értékelték, ez a szám pedig azóta nyilvánvalóan jókorát nőtt. Ezek a tárgyak műemléki jellegük miatt szigorú kötöttségek alatt állnak: a kulturális örökségről szóló törvény rendelkezései szerint a bútoregyüttesre az ország területéről történő végleges kiviteli engedély nem adható ki, a tulajdonosa (birtokosa) köteles a bútoregyüttest épségben fenntartani, őrzéséről, szakszerű kezeléséről és megóvásáról gondoskodni, valamint hozzáférhetővé kell tennie azt a nyilvánosság és a kutatás számára.
A bútoregyütteseket sem átalakítani, sem elszállítani nem lehet (műemlékvédelmi) hatósági engedély nélkül. A hatóság általános álláspontja szerint a bútoregyüttes mozdítatlanságát tartják az optimális jövőbeni állapotnak, ennek pedig tulajdonosi leképezése az, hogy akié az ingatlan, azé a bútor, mert a kellő tulajdonosi gondos szemlélet ebben az esetben érvényesül a leginkább.
A fővárosi vagyonkezelő most megküldött tájékoztatása szerint a helyben maradás a legvalószínűbb, ugyanis az ingatlantulajdonos kifejezte előzetes vételi szándékát. Mindez persze nem zárja ki azt, hogy az együttes egy közgyűjteménybe kerüljön, ilyen megkeresés eddig azonban nem érkezett.
Forrás: epiteszforum.hu
