Ezeket egyszer mindenkinek látnia kell.
Szerintünk nem téved, aki azt állítja, hogy Erdély a világ egyik legszebb helye. Hegyek, erdők, sebes patakok, titokzatos várak és templomok, elképesztő népművészeti értékek: minden itt van, ami rabul ejtheti a szívünket. A mi szívünket már rabul ejtette, nagy nehezen szűkítettük le 8 gyöngyszemre a listát. Kommentekben lehet folytatni a látnivalók felsorolását!
1. Parajd, sóbánya
A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömb maga 1,2 km × 1,4 km átmérőjű, és 2700 m mélységbe gyökerezik. A parajdi sót, már a 15. századtól kezdve “székely sónak” nevezték, munkát és megélhetést biztosított századokon át a vidék népének.
Parajdon a földalatti sóbányászat 1762-ben kezdődött, ekkor nyitották meg Frendl Aladár osztrák bányamérnök vezetésével, a József-bányát. A kitermelt sót, bivalybőrbe kötve, négy pár ló húzta a felszínre, de 1765-ben még láttak felszíni fejtést is. Módszeres bányászatról 1787-től beszélhetünk, amikor Parajd sója a bécsi kincstár tulajdona lett.
Később több bányát, harántkamrát nyitottak. A jelenleg is művelés alatt álló mélységi szinteket 1978-ban nyitották meg és 1980-ban kezdték meg a kitermelésüket. Ezeken a szinteken a sókamrák 20 m szélesek, 12 m magasak és több száz méter hosszúságban húzódnak.
A föld alatti gyógykezelés az 1960-as években kezdődött, a légúti betegek számára. 1980-tól alakították ki a kezelési és látogatási részleget, a felszíntől számítva 120 méter mélyen. A bejárattól 1250 m hosszú tárón vezet az autóbusz útja a terápiás kezelésre alkalmas bányatermekig, ahol állandó orvosi felügyelet mellett hatalmas játszóterek, internet-klub, kávézó, múzeum várja a látogatókat.
2. Tordai-hasadék
A Tordai-hasadék mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, nem messze Torda városától. 1938 óta védett terület. A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang.
A hozzá kapcsolódó legenda szerint Szent László Torda mellett harcolt a kunokkal. A túlerővel szemben azonban vissza kellett vonulnia a hegy irányába, de a kunok üldözőbe vették a magyar sereget. Szent László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott; ebben a pillanatban a hegy kettéhasadt. (Szent László lovának patkónyomai a hasadék felett állítólag ma is látszanak.) A Tündérvár nevű barlangban a néphit szerint tündérek laknak. Szent György-nap éjjelén megnyílik a barlang, akkor hordják ki a tündérek a kincseket. A Balika barlang névadója pedig a román betyár, aki II. Rákóczi Ferenc híve volt, az itteni barlangokban bújt el a szabadságharc alatt a labancok elől.
A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a különlegességnek számító harmadkori, jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is. A ritka növények legkülönlegesebbikei a magyarföldi husáng és a tordai hagyma.
3. Törcsvári kastély
Leginkább félelmetes híréről ismert, tévesen Drakula grófhoz kötött vár ma múzeumként működik, és igen népszerű a turisták körében. A kastély I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. A 100 méter magas hegyre épült, trapéz alakú, belső tornyos várnak egyetlen bejárata van. A közelmúltban teljes mértékben restaurálták. Az emberek ugyan szeretnek borzongani, de ne a sötét történetek vezéreljenek minket, ha felkeressük ezt az impozáns várat. Ezek ugyanis nem igazak, noha sokan ismerjük a Drakula néven emlegetett Vlad Tepes legendáját. Eszerint a várat a 15. században Drakula, a hírhedten kegyetlen havasalföldi vajda lakta, valójában azonban erre semmi bizonyíték nincsen.
4. Korondi fazekasok
Korond híres fazekasfalu a Sóvidéken. Az országút mellett állandó kirakodóvásár van a falu termékeiből, nagyszerű élmény órákat nézelődni, vásárolgatni. A fazekasságnak itt ősi hagyományai vannak, sokan Európa egyik legjelentősebb fazekas központjának tartják.
Korábban a vörös máztalan edények mellett “cserepesek” kályhacsempéket is állítottak itt elő. Később a mázatlan edények helyét elfoglalta a keresettebb mázas edény.
A mázas kerámia térhódítása pedig a korondi fazekasság addig nem tapasztalt fellendülését jelentette. Manapság a tányéroktól a gyertyatartókon át a csuporokig, sípokig, mindenféle termék kapható.
5. Házsongárdi temető
Házsongárdi temető Kolozsvár történelmi temetőkertje. Vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek ide magyarok, románok, szászok, az évszázadok folyamán. Ritka szép fekvése, dús növényzete, monumentális emlékművei már a 19. század végén híressé tették.
1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, azaz a százférfiak és a tizenkét esküdt együttes ülése, a pestisjárvány kezdetén. A 14 hektáron több mint 400, főként magyar nevezetes személy sírkövét találhatjuk. Itt nyugszik például Apáczai Csere János, Dsida Jenő vagy Kós Károly. 2011-ben 394 síremléket műemlékké nyilvánítottak.
6. Szent Anna-tó
Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. Néhány évtized múlva, előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp. Addig viszont megcsodálhatjuk ezt a gyönyörű tavat.
7. Retyezát Nemzeti Park
A Retyezát Nemzeti Park Hunyad megyében, a Déli-Kárpátokban, a Retyezát-hegység területén helyezkedik el. Az 1935-ben kialakított Retyezát Nemzeti Park területe 38 047 ha, közepén helyezkedik el a 3700 ha-s Iker (Gemenele) Tudományos Rezerváció.
A Retyezát Nemzeti-Parkot Alexandru Borza kolozsvári botanikus tudós javaslatára hozták létre Románia első nemzeti parkjaként tízezer hektáron, a ritka, endemikus növények védelmére. 1980-ban az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította.
A nemzeti park 1630 hektáros magterülete ma a tudományos kutatások részére fenntartott, szigorúan zárt terület, mely csakis engedélyével látogatható. A nemzeti park egyéb területei azonban szabadon látogathatók. A Déli-Kárpátok glaciális domborzata a Retyezátban a legnagyobb kiterjedésű, lenyűgöző látványt nyújtanak a jég alakította granodiorit- csúcsai. A hegység névadó csúcsa, a Retyezát (2482 m), neve – különös alakjára utalva – levágott, elfűrészelt csúcsot jelent. A Retyezát-hegységben ötvennyolc állandó és kb. negyven időszakos tengerszem található, melyek a jég által kivájt felszíni teknőben, vagy a gleccserek felhalmozó tevékenysége során létrejött morénagátak mögött alakultak ki. Télen ezek a tavak, melyek gyakran pisztránggal vannak teli, 50–70 cm mélyen is befagynak, és vastag hóréteg fedi őket.
A Retyezátban 1186 növényfajt számláltak meg, köztük az Eurázsiai magashegységekben elterjedt hangarózsákat, azaz rododendronokat, melyek néhol egész hegyoldalrészeket beborítanak. Megtalálható itt a havasi éger és más ritka vagy endemikus fajok is. Hiúz, barna medve és farkas is él a területen.
8. Berethalmi erődtemplom
A berethalmi erődtemplom az Erdély erődtemplomos falvai elnevezésű világörökségi helyszín része, Europa Nostra-díjas. A falu közepén emelkedő dombon álló, már 1282-ben létezett templom Erdély egyik legszebb erődtemploma.
Gótikus, torony nélküli csarnoktemplom, amely eredetileg Nagyboldogasszony tiszteletére épült. A csillagboltozatos, sokszög záródású szentélyt csúcsíves diadalív választja el a hálóboltozatos hajótól. Szárnyasoltára a legnagyobb Erdélyben, Az 1515-ben készült, gótikus sekrestyeajtó bonyolult zárszerkezete tizenöt zárból áll. Intarzia díszíti, belső oldalán faragott vízilófej is látható. Az ajtó aranyérmet nyert az 1900-as párizsi világkiállításon.
A Mauzólemtorony és a Katolikus torony között áll az ún. Scheidungshaus. A közösség ide zárta azokat az egymással össze nem férő házaspárokat, amelyek a szétválást fontolgatták. Két hetet kellett eltölteniük egy ágyban, egy asztal mellett, egyetlen étkészlettel. Négyszáz év alatt egyetlen pár akadt, amely a két hét után szét is vált.
