Égig ért a fenyő.

Harold Lloyd híres színész volt, a filmezés fellegvárában, Hollywoodban elsősorban komikus szerepei miatt rajongtak érte. A némafilmek sztárját olyan mozikban láthattuk, mint az 1923-as Felhőkarcoló szerelem. Az 1971-ben elhunyt művész különös módon lélegzetelállító karácsonyfáiról is ismertté vált.

Lloyd unokája, Suzanne szerint a színész annyira szerette a karácsonyfa díszítését, hogy már a Hálaadás napja előtt nekikezdett és alig fejezte be karácsonyra. Elnézve a fákról készült képeket, még ez is rohamtempó lehetett. Ilyenkor a család elzarándokolt azokra a pályaudvarokra, ahova a faszállítmány érkezett. 3 hatalmas duglászfenyőt választottak, amiket egy gigantikus fává kötöttek össze.

Még egy ilyen óriási, többméteres fenyő is nehezen bírta el azt a temérdek díszt, ami rákerült.

Vastag üveggömbök, drágakővel ékesített csecsebecsék: Lloyd semmit sem bízott a véletlenre, drótokkal erősítette meg az ágakat. A dús fa nem a természet ajándéka volt, a színész maga készítette úgy, hogy rengeteg plusz fenyőágat állított bele a legerősebb fa törzsén fúrt lyukakba, majd erős drótokkal rögzítette azokat. További bambuszrudakkal és fémhuzalokkal érte el azt, hogy a szerkezet stabil maradjon. Végül egy tökéletesen szimmetrikus fát kapott, amely sosem borult fel, görbült meg a dekoráció súlya alatt.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Rosie Cooper (@_rosie_cooper) által megosztott bejegyzés

Az évek alatt Lloyd rengeteg díszt gyűjtött össze, több ezernyit a világ minden részéről.

Maga a színész heteket töltött azzal, hogy felaggassa őket a fára, létrára mászott, fúrt-faragott, barkácsolt.

Az egyik évben 5000 díszt számoltak meg a fa ágain és még így is maradt dekoráció, ami nem került fel. A karácsonyfa egyre nagyobb lett, végül akkora méretet ért el, hogy már nem lehetett lebontani sem. Attól fogva a tűzbiztossá tett fa állandóra maradt a házban és minden ünnepen eköré gyűlt a család.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MullBerry (@mullberrydesign) által megosztott bejegyzés

Lloyd halála után a birtok egy darabig múzeumként működött, de végül az adósságok miatt a család eladni kényszerült. Az ingatlanfejlesztő, aki megvásárolta, eladta a házat, letarolta a kertet és felparcellázta a telket. Nem törődött a fával sem, ami állítólag gyújtósként végezte. Szerencsére a fotókon megmaradt az örökkévalóságnak.