Egészségesebb, sérülésmentes élet.

A kutyák fantasztikus társak, számos tanulmány támasztja alá a tényt, hogy kutyát tartani előnyökkel jár. A gazdik hosszabb, egészségesebb életre számíthatnak, ami köszönhető a sétáknak, a társaságnak, a kevesebb stressznek, a magányosság elkerülésének.

A szeniorok esetben ez fokozódik: az időskori magány nem fenyegeti őket, sok időt töltenek a friss levegőn, kevésbé kitettek a szívbetegségek, a magas vérnyomás kockázatának.

Azonban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a kutyasétáltatás nem veszélytelen, olyan sérülésekkel is járhat, amelyek az egész életre kihatnak, különösen az idősek esetében.

A kutatók 65 év feletti pácienseket vizsgáltak, akik a baleseti sebészeten kötöttek ki, az USA-ban, 2004 és 2017 között. Több, mint 32 000 olyan esetet jegyzetek, amelyek kutyasétáltatás közbeni eséssel függöttek össze. Az évek alatt ezek száma ráadásul egyre nőtt, mintegy 163 %-kal lett több eset az utolsó évben, mint a felmérés első esztendejében. Különösen sok nő volt a sérültek között, őket még inkább fenyegeti ez a veszély, talán azért, mert ők egyébként is többet küzdenek a csontritkulással. A növekedés részben annak köszönhető, hogy egyre többen ismerik fel a kutyatartás pozitív hatását, és sok idős szánja rá magát a gazdiságra. Tudatosabbak is lettünk, hajlandóak vagyunk tenni az egészséges életért.

A kutyasétáltatás közbeni balesetek bárkivel megtörténhetnek, de gyakoribbak az idősek között, hiszen ők nehezebben tartják az egyensúlyukat.

Az izmok erőssége, az egyensúly és a koordináció a korral haladva romlik, ezért fontos, hogy nap, mint karbantartsuk ezeket a képességeket. A jóga és a taj-csi például nagyszerű az egyensúlyérzék megtartására, de léteznek egyéb tornagyakorlatok is, amelyeket végezhetünk.

Az egyik ilyen ajánlott gyakorlat szerint lépjünk 10-et jobbra, majd 10-et balra. Gumiszalaggal a lábunkon nehezíthetjük a gyakorlatot! Ismételjük naponta. A másik gyakorlat kifejezetten az egyensúlyt fejleszti: valamibe kapaszkodva álljunk úgy, hogy mindkét lábunk ki legyen nyújtva, majd az egyiket emeljük fel lassan, és tartsuk meg magunkat egy lábon 10-15 mp-ig. Nehezíthetünk azzal, hogy csukott szemmel végezzük a gyakorlatot.

Természetesen nagyon fontos az együttműködés is: kutyánk legyen szófogadó, engedelmes, jólnevelt!

Ismerje a ’lábhoz!’ parancsszót és hajtsa is végre, ha kérjük. Ha benti kutyáról van szó, akkor a lépcsőn közlekedésnél is tanítsuk meg, hogy várjon, amíg mi fel vagy lemegyünk, nehogy lelökjön bennünket.

Ha megoldható, séta előtt engedjük ki egy kicsit a kertbe a kutyust, hogy némileg le tudja vezetni már az energiáját, így kevésbé vehemensen indulunk majd sétálni. Idősebb, rutintalanabb gazdinak öregebb (min. 4 éves), nyugodtabb eb javasolható. A kicsi kutya, öleb aranyos lehet, de ugyanakkor könnyebben kerülhet a lábunk alá is.