Vulkáni alapok.
A piramisokról a legtöbb embernek Egyiptom jut eszébe, pedig nem csak az egyiptomiak emeltek ilyen gúlákat, de más ősi civilizációk, így például a maják is. A világ legidősebb piramisa alighanem az indonéz Gunung Padang Nyugat-Jáva szigetén. Itt a természetesen formálódott vulkanikus kőzeteken alakult ki a piramis alakzat, oszlopokkal, teraszokkal, más struktúrákkal.
Egy nemrég megjelent tanulmány (Archeological Prospection) azt feltételezi, hogy az építkezés legalább 16 ezer évvel ezelőtt kezdődött.
Az Indonéziában található domb ún. punden berundak, lépcsős piramis. Ősi láva magján alakult ki és évezredek alatt formálódott, teraszokkal, négyszögletes és trapéz alakú részletekkel. Mindegyik teraszt vulkanikus sziklaoszlopok szegélyezik. A központi lépcsősor 370 lépcsőből áll. A geológusok és régészek hosszú évek óta próbálják megfejteni a földpiramisok történetét. Az alapján a sziklaréteget egy ősi vulkánkitöréskor kilövellt láva alkotja.
A tanulmány szerint valamikor i. e. 25 ezer és 4 ezer közötti időszakban egy újabb réteg került a struktúrára a faraghatóság miatt. Ezt követően, hosszú szünet után az i. e. 7900 és 6100 között, valamint i. e. 6000 és 5500 között zajló építkezések sziklaoszlopokat és kavicsban gazdag talajt hoztak létre. A felső talajréteg és a teraszok ugyancsak i. e. 6000 és 5500 között készültek. Kiderült, ezek a köztes munkaszakaszok építészetileg sokkal összetettebb, mint korábban gondolták. A halmok szeizmikus vizsgálata belső kamrákat és átjárókat tárt fel, magas mennyezettel és tágas terekkel. A kamrákon további elemzéseket terveznek, többek között bejuttatott kamerák segítségével.
