Városi probléma.

Számos tanulmány támasztja alá azt a tényt, hogy egészségesebbek azok az emberek, akik nem autóval közlekednek. Nehéz azonban egyértelműen megmondani, hogy mi a kiindulópont: az aktív, egészséges emberek eleve a biciklit választják, míg a kevésbé jó karban lévők az autót, vagy fordítva történik-e a dolog.

Nagyon úgy tűnik, hogy alapvető gondolkodásbeli különbségek vannak azok között, akik úgy döntenek, hogy gyalog, biciklivel, netán tömegközlekedéssel indulnak a dolgukra, és azok között, akik mindenhova autóval mennek, fittyet hányva a dugókra, a környezetszennyezésre és a saját egészségükre is.

Az biztos, hogy a téma állandóan fellángoló viták tárgya: vajon a városi környezet, az urbanista dizájn az, ami eleve ellustít és túlsúlyossá tesz minket? Vagy maga az autó a főbűnös?

Az viszont már megállapítást nyert, hogy nagyon erős összefüggés mutatkozik a városok terjeszkedése és a lakosság elhízottsága között.

És noha vélhetően a kapcsolat nem kizárólagos, és a város nem feltétlenül teszi túlsúlyossá az embereket, az valószínűnek látszik, hogy a súlygondokkal küzdő emberek inkább a belvárosokba költöznek, hiszen ott kevés mozgással is könnyen el lehet jutni bárhova.

Egy érdekes tanulmány további összefüggésekre világít rá. 2011 óta Pekingben az új autók forgalmi engedélyéhez egyfajta, a lottóhoz hasonló sorsolással lehet hozzájutni. Mivel a módszer teljesen véletlenszerű, a kutatók meg tudták figyelni, hogy mi történt a vesztesekkel és a nyertesekkel az évek során. Ezek az emberek teljesen átlagosak, nem jellemző rájuk a lakóhelyük (az, hogy a belvárosba vagy a külvárosba költöznek-e), csak egy dologban különböznek egymástól: van, ki nyer, míg van, aki nem.

Az eredmények nem meglepőek. Azok, akik nyertek, 42%-kal kevesebbet gyalogoltak vagy kerékpároztak 5 év alatt, ami napi 24,18 perc mozgást jelentett. Az évek alatt eközben átlagosan 5,2 kg-ot szedtek magukra 40 éves kor alatt, 50 év felett pedig ennek a dupláját.

A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy maga az autó befolyásolja a viselkedést, és nem az ember személyisége, vagyis az, hogy akar-e autót vagy sem, a belvárosba vagy a külvárosba költözik-e.

Kétségtelen, hogy az autók elterjedésének nem csak előnyei, de hátrányai is vannak. Miközben bárhova eljuthatunk négykeréken, és több millió órát spórolunk meg az utazások során, több millió órával le is rövidítjük az életünket a dugók okozta stresszel, a mozgásszegény életmóddal, a levegőszennyezéssel.