Pilóta és autóversenyző.

Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede 1895. augusztus 22-én született a ma Ausztriához tartozó Borostyánkő várában. Családja az Almásy család azon ágából származott, amely nem volt jogosult a grófi cím viselésére. Fiatalon nagy hatással volt rá földrajzkutató nagyapja óriási könyvtára, de az ornitológiában is elmélyedt.

1909-ben egy újságban látott repülőgép után épített egy vitorlázó repülőt, amellyel egy kőbánya faláról elrugaszkodva végzett próbarepülést.

10 métert zuhant, de néhány töréssel megúszta. Tanult Kőszegen, Grazban, Londonban is.

Fotó: Wikimedia Commons/Léphaft Áron

Afrika iránt Frederick Selous művei keltették fel az érdeklődését. Az I. világháborúban pilótaként az orosz, majd olasz fronton teljesített szolgálatot. 1914-ben már saját repülőt vásárolt.  A technika iránti érdeklődése vezette először Afrikába is, sógora, Esterházy Antal társaságában. A két felfedező és vadász 1926-ban indult útnak a Nílus mentén, addig járatlan utakon mintegy 3000 km-t tettek meg négy keréken. 1927-ben a Steyr megbízta Almásyt a cég kairói képviseletével. A férfi az autógyár színeiben több autóversenyt is nyert, közben vadászexpedíciókat vezetett a sivatagban.

Kairóban repülősiskolát létesített, ezzel megteremtette Egyiptomban a sportrepülés alapjait.

Afrikai évei során magas körökben épített kapcsolatokat, az uralkodókkal is jóban volt. Kemal el Din herceg bőkezűen támogatta utazásait, mert felismerte, hogy Almásy munkája felbecsülhetetlen földrajzi és főleg stratégiai szempontból, feltárja a kontinens addig ismeretlen részeit. Társaival ő fedezte fel a Zarzura oázist, a Vádi Abd el Malikot, és az Úszók barlangját is. Feltérképezte a Szaharát talált egy „magyar” nevű berber törzset, amelynek tagjai állítólag II. Szulejmán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok, majd katonák leszármazottai. A törzs magyarabnak nevezi magát.

Fotó: Fortepan

A II. világháborúban részt vett a németek segítségében, kémkedett nekik. A háború után viszont a zsidók mentésében segédkezett. Számos ponton nem egyértelmű a szerepe, életrajzírója szerint kollaborált a nácikkal. 1947-ben menekülnie kellett, Kairóban élt és sportrepülés-oktatásból, valamint sivatagi autós kirándulásokból biztosította megélhetését.

1951-ben autókat vitt Ausztriába javításra, útja során súlyosan megbetegedett, amőbás vérhastól szenvedve került a salzburgi szanatóriumba, ahol már nem tudtak rajta segíteni. Sazburgban helyezték örök nyugalomra.

Almásy személyéről mintázták Az angol beteg c. film címszereplőjét.

A film egy szerelmi történet keretébe ágyazva mutat be részleteket Almásy kutatásairól és életéből, az általa felfedezett sziklafestményekről és a háború előtti Egyiptomról. A film összemos különböző történeteket és sok benne a kitaláció is.

https://www.youtube.com/watch?v=1kVxvNwTZXY&t=22s