Becsomagolt gén.
Az Alzheimer-kór nem csak a betegeket, de a családjukat is sújtja. A demenciával járó esetek 67%-áért felelős betegség a memóriára és a szellemi egészségre hat, elsősorban idős korban jelentkezik. Jelenleg nincs ellene gyógymód.
Világszerte folynak azonban olyan kísérletek, amelyek vakcina fejlesztésére irányulnak, az oltás segíthetne megállítani a hanyatlást. Egy japán kutató, Dr. Takeshi Tabira azon dolgozik, hogy a káros proteinek felhalmozódását az agyban egy szájon át szedhető vakcina segítségével lehessen megakadályozni.
Dr. Tabira az Alzheimer egyik fő előidézőjére koncentrál, amelyet szenilis plakknak nevezünk.
Ezek a plakkok az agy idegsejtjein képződnek és a megfelelő működésüket rontják. Fő összetevőik a béta-amiloid fehérjék, a neuronokból természetes módon felszabaduló proteinek. Általában az enzimek a túl sok fehérjét feloldják. Azonban a kor előrehaladtával az enzimek gyengülnek és nem tudják a felesleges fehérjéket eltakarítani. Ezért azok felhalmozódnak, összetapadnak és plakkokká állnak össze.
Dr. Tabira ezért kutatásaiban erre a folyamatra fókuszál. Egy amerikai kutató, Dr. Dale Schenk 1999-es publikációja szerint az Alzheimer-kóros egerekben immunválaszt sikerült kiváltani béta-amiloid fehérjék agyba történő fecskendezésével. Ez reményteljes eredmény az immunrendszer szerepét illetően a béta-amiloid felhalmozódása elleni harcban. Az emberi kísérleteket azonban le kellett állítani, amikor néhány résztvevő agyi gyulladást tapasztalt a neuronokat célzó túlzott immunválasz miatt.
Dr. Tabira azt reméli, hogy ezt a problémát sikerül kikerülni. Ő a gyomorban szeretné az immunválaszt kiváltani, mégpedig egy ártalmatlan, lenyelhető vakcina segítségével, amelyben a béta-amiloid fehérjék termelődéséért felelős gén maga egy vektorban kapszulázva található.
Ez a kapszula feloldódik és felszívódik a belekben, miközben aktiválja a Th2 immunsejteket. A sejtek azt üzenik más immunsejteknek, hogy kezdjenek antitest termelésébe, amelyek aztán a béta-amiloidokhoz kötnek. Az antitestek a vérbe kerülnek, eljutnak az agyba is és ott a béta-amiloid fehérjéket hatástalanítják.
Az egerekkel és majmokkal végzett kísérletek eddig azt mutatják, hogy a kapszula vakcina valóban csökkenti a béta-amiloid fehérjék felhalmozódását az agyban. A következő lépés azt vizsgálni, hogy mindez embereknél is működik-e. Noha még rengeteg tesztelés előzi meg az éles bevetést, várhatóan később 50 év körülieknél fogják kipróbálni a vakcinát, hiszen ez az a kor, amikor az Alzheimer betegség idegrendszeri jelei megjelennek.
Más kutatások egy másik fontos faktor, a tau fehérje köré épülnek. Ehhez kapcsolódóan is készült vakcina, amely hasonló elvek alapján működik és szintén további vizsgálatokra vár.
