A technika fejlődésével mintha mindenkiben növekedne az eltávolodottság érzése.
A legkisebbektől a legnagyobbakig már szinte mindenkinek van mobilja, internete, számítógépe, de az, ami korlátlan lehetőséget biztosít a kapcsolatteremtésre, mintha épp a visszájára fordítaná a dolgokat.
A közösségi médiát bogarásszuk, közelebbi vagy távolabbi ismerősök életébe nyerünk betekintést, miközben elveszik a jelen pillanat varázsa. Pont azoknál nem vagyunk igazán jelen, akik épp ott vannak mellettünk. Belemerülünk a virtuális valóságba, miközben az igazi kapcsolataink hanyatlásnak indulnak.
Fél soros szülinapi üdvözletek, képekben kommunikálás, bejelentkezések. Jól van ez így?
A közös élményeket nem fogják sosem pótolni a képernyőn megjelenő információk, akkor sem, ha átmenetileg elhisszük
A megoldás a mértékletesség!
Már nem tudunk a mobilunk nélkül létezni szinte, de megtehetjük, hogy letesszük. Megkérdezhetjük személyesen a nekünk fontos emberektől, vagy akár idegenektől is, hogy hogy vannak, amire a választ is meghallgatjuk. Csinálhatunk közös programokat, gyűjthetünk élményeket. Visszaszerezhetjük a testi és a lelki közelség varázsát, ha teszünk érte. Mert évek múltán nem arra fogunk visszaemlékezni, hogy milyen képet tettünk ki a Facebookra, hanem hogy milyen volt egy közösen elköltött ebéd…
