Az utóbbi évek politikai kampányai világszerte felerősítették azt a vitát, hogy vajon az életkor befolyásolja-e azt, milyen mértékben vagyunk nyitottak a populista üzenetekre és a politikai propagandára. Vajon az idősebb generáció tényleg fogékonyabb a manipulációra? Vagy ez csak egy sztereotípia, amely elhomályosítja a valódi tényezőket?

A politikai befolyásolhatóság természete

A politikai befolyásolhatóság nemcsak a műveltségtől vagy tájékozottságtól függ, hanem olyan pszichológiai tényezőktől is, mint a biztonságigény, nosztalgia, érzelmi motiváció vagy a kognitív rugalmasság. E tulajdonságok az életkor előrehaladtával természetszerűen változnak. A kor előrehaladtával sokaknál csökken az információk gyors feldolgozásának képessége, de ezzel párhuzamosan nő az élettapasztalat, a szkepszis és az intellektuális önvédelem.

Mit mutatnak a kutatások?

A Pew Research felmérése szerint az idősebb korosztály (65+) általában konzervatívabb nézeteket vall és hajlamosabb az ismerős, biztonságot nyújtó üzenetek elfogadására. Ez azonban nem azonos a kritikátlan propaganda-befogadással. A Stanford University tanulmánya szerint a fiatalok (18–30 évesek) sokkal gyakrabban osztanak meg online hamis információkat, mivel kevésbé értenek a forrásellenőrzéshez. Az idősek kevesebbet osztanak meg, de gyakran kevésbé ellenőrzik a tartalmakat, amit főleg az ismerősöktől érkező információk iránti nagyobb bizalom magyaráz.

Populizmus: nosztalgia vagy bizalmatlanság?

A populista kommunikáció gyakran az érzelmekre épít: nemzeti nosztalgiára, ellenségképekre, egyszerű megoldásokra. Az idősek, akik hosszabb életútjuk során több történelmi változáson mentek keresztül, gyakran fogékonyabbak lehetnek a „korábban minden jobb volt” típusú narratívákra. Ugyanakkor ez nem azonos azzal, hogy minden idős ember populista üzenetekre szavaz. A tapasztalatuk gyakran segít abban is, hogy átlássanak az egyszerűsítő retorikán.

Digitális tévutak és információs szűrők

A digitális írástudás kulcstényező. A fiatalok több platformon mozognak otthonosan, de a tévhitek és álhírek őket is elérik – gyakran éppen az influenszerkultúra által. Az idősek többnyire zártabb online közegben tájékozódnak (pl. Facebook), ahol a visszhangkamra-jelenség fokozottabb. Ez nem teszi őket naivvá, de kiszolgáltatottabbá, ha nincs segítség a kritikus tájékozódásra.

A digitális írástudás kulcstényező. A fiatalok több platformon mozognak otthonosan, de a tévhitek és álhírek őket is elérik – gyakran éppen az influenszerkultúra révén. Az idősek többnyire zártabb online közegben tájékozódnak (például a Facebookon), ahol erősebben érvényesül a visszhangkamra-jelenség, vagyis az a helyzet, amikor az ember szinte kizárólag a saját nézeteit megerősítő tartalmakkal találkozik. Ettől még nem lesznek hiszékenyek, de könnyebben kiszolgáltatottá válnak, ha nincs, aki segítse őket a kritikus tájékozódásban.

Van összefüggés az életkor és befolyásolhatóság között?

A válasz: „igen is, meg nem is”. Az életkor önmagában nem határozza meg, ki mennyire fogékony a politikai befolyásolásra. A döntő inkább az, hogy milyen társadalmi, gazdasági és technológiai közegben él valaki, mennyire tudatosan él a tájékozódás lehetőségeivel, és mennyire érzi magát biztonságban.

Kevesebb ujjal mutogatást, több empátiát

Könnyű lenne ráfogni az idősekre, hogy „mindent elhisznek, amit a tévében látnak”, vagy a fiatalokra, hogy „mindent beszopnak a TikTokról”. De valójában mindannyian hajlamosak vagyunk azokra a narratívákra rezonálni, amelyek megerősítik a saját tapasztalatainkat, félelmeinket és vágyainkat. A kulcs nem az életkor, hanem a kritikus gondolkodás és az empátia fejlesztése – minden generációban.

Források:

  • Pew Research Center (2020): „In Changing U.S. Electorate, Race and Education Remain Stark Dividing Lines”
  • Stanford Internet Observatory (2021): „Understanding the Spread of Misinformation Across Age Groups”