Generációkon át.
Amikor a norvég tinilány, Vilde Westeng elkezdte az edzéseket a halling nevű, tradicionális férfi szólótáncban, sokat piszkálták és cikizték. A legtöbben ugyanis úgy vélik, hogy ezt a táncot a lányok nem járhatják. Vilde viszont másképp gondolja, már 12 éves korában szeretett volna versenyt nyerni ezen a téren.
Noha ő nem az első lány, aki megtanulta az akrobatikus táncot – amely az erő, az egyensúly, erőnlét és kitartás kombinációja – ő az első azok között, akik hagyományos módon művelik ezt, nem pedig balett-szerűen.
„Norvégia legjobbja szeretnék lenni” – összegzi lényegretörően a tinilány.
Westeng nagyon elszánt, mindig a célját tartja szem előtt, ezért keményen gyakorol, bárhol is jár. Például lábmunkát végez, ha sétál, vagy a mezőn ugrál, esetleg patakokon szökken keresztül a lakóhelye környékén.
„A családom a legfontosabb az életemben” – mondja Westeng. „A legnagyobb félelmem az, hogy elveszítek valakit a szeretteim közül.” Azonban a halál sajnos elkerülhetetlen, és ezt tudja a lány családja is. Az imádott nagypapája daganatos betegségben szenved. „Nem lehetünk egymásnak ott, örökre” – fogalmazta meg a tini édesanyja. „Ezért azt az időt kell jól használunk, amink van.”
Westeng szeretné megnyerni a nemzeti bajnokságot, mind a rengeteg versenyen diadalmaskodó nagypapája, mind saját maga miatt.
Forrás: www.mnn.com
Kép: Marcus Ramberg/Flickr
