Szellemfalu.

1970. május elején nagy mennyiségű, 30–40 milliméternyi csapadék hullott a Tisza és a Szamos hegyvidéki vízgyűjtő területén, amit pár nap múlva újabb nagy mennyiségű eső követett. A Tisza és a Szamos vízállása május 14-én meghaladta az addig valaha mért legnagyobb vízállást: Csengernél 902 centiméteren tetőzött (1888-ban 743 centiméter volt a rekord).

A Túr töltése átszakadt, Kishódost és Nagyhódost elmosta az áradás. A Szamos gátja sem bírta a nyomást, Tunyogmatolcsnál adta meg magát. Az akkori adatok szerint az ár 40 községet elöntött, végleg elpusztítva 5200 épületet és megrongálva kétezret. A tragédia után építési tilalmat rendeltek el Nagyhódos, Kishódos, Garbolc, Nagygéc és Komlódtótfalu községekben.

Nagygéc az 1970-es szamosi árvízben csaknem elpusztult, újjáépítését árvízvédelmi okokból nem engedélyezték. A Szamos pusztítása után lakosait a közeli Csengerbe és Csengersimára költöztették át. Több mint 20 éven át tilos volt itt építkezni, az egykori lakosok azonban visszajárnak.

Nagygécből ugyan szellemfalu lett, de megmaradt pár ház és az árvízben megrongálódott, de talpon maradt középkori temploma is.

Miután semmilyen állagvédelmet nem végeztek rajta az idők során, a 20. század elejére veszélybe került a templom, ám az egykori nagygéciek kitartásának és egy pályázatnak köszönhetően mostanra kívül-belül megújult a templom, mely napjainkra jelképpé vált, a Megmaradás temploma lett.

A Megmaradás temploma a XIII. században, alföldi módra téglából épített egytornyos, egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplom, mely két részből áll: a hajó az Árpád-korból való, a szentélyt XV. század második felében pedig késő gótikus stílusban bővítették. Ez a stílusbeli kettősség teszi igazán érdekessé: a román kori résablakok különleges harmóniában vannak a kora reneszánsz szentségházzal. A templombelsőt a reformáció idején, a XVII. században festették ki, famennyezete 1765-ben készült.

Nagygéc templomát Szent Péter tiszteletére szentelték, különálló fatornya 25 méter magas, háromszintes, gúlasisakos, 1896-ban emelték. 1986-87-ben nagyszabású régészeti kutatást végeztek a templomban: a padló alatt középkori sírokat találtak a kutatók. A templom külső falán térdmagasságban jelzés található: idáig ért a szamosi árvíz 1970-ben.

A „Megmaradás Temploma” projekt keretében 2014-től a templom kívül-belül teljesen megújult.

Azóta emlékpark és emlékhely épült a megmaradt templom köré.

A templom nyitvatartási időben látogatható.

További információ: nagygecmegmaradastemploma.hu