Az orvosi rendelőkben és a patikákban is új szelek fújnak: mostantól sokkal több minden dőlhet el helyben, gyorsabban, kevesebb papírmunkával. A cél, hogy az ellátás közelebb kerüljön a beteghez, és ne a várakozási idők, hanem a hatékonyság határozza meg a rendszer működését.

Új szabályokkal bővül a háziorvosok és a gyógyszerészek feladatköre: október 1-jétől több területen is nagyobb önállóságot kapnak az alapellátásban dolgozók – jelentette be Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján. A változások célja, hogy erősebb, hatékonyabb és betegközpontúbb alapellátási rendszer jöjjön létre Magyarországon.

Több döntési jogkör a háziorvosoknak

A tervezet szerint a háziorvosok a jövőben több vizsgálatot és terápiát is önállóan kezdeményezhetnek. Bidló Judit kiemelte: „Nem lehet erős alapellátás nélkül erős egészségügyi rendszert építeni.” Ennek jegyében a háziorvosok több olyan kompetenciát kapnak, amely eddig csak szakorvosi javaslattal volt elérhető.

Például bizonyos laborvizsgálatokat – mint a PSA vagy az LDL-koleszterin – a háziorvos is elrendelhet, valamint meghosszabbíthatja a szakorvosi javaslatok érvényességét a terápiaváltásig. A tervek szerint a háziorvos szakorvosi javaslat nélkül is felírhatja a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére szolgáló DPP-4 és SGLT-2 gátlókat, illetve inkontinenciatermékeket és LMWH-terápiát is rendelhet emelt támogatással egyes beavatkozások előtt.

A finanszírozási rendszer is megújulhat

A háziorvosi rendszer átalakításának másik pillére a finanszírozás. A helyettes államtitkár szerint a jövőben a teljesítményarányos díjazás hangsúlyosabb lesz. „El kell mozdulnunk abba az irányba, hogy csak azok a háziorvosok kapjanak többletjuttatást, akik a betegeik legalább ötven százalékát az irányelveknek megfelelően kezelik” – mondta. Jelenleg ez az arány 30 százalék, így a változás a minőségi ellátást kívánja ösztönözni.

A gyógyszerészek is több feladatot kapnak

A patikusok szerepe is bővül: Bidló Judit elmondta, hogy a cél, hogy a gyógyszerészek is az alapellátás szerves részei legyenek, és hosszú távon bekapcsolódhassanak a praxis közösségeinek munkájába. A fejlesztés négy fő irányban zajlik, ezek közül kiemelt terület a digitális kompetenciák erősítése.

A tervek szerint a gyógyszerészek mélyebb hozzáférést kapnak az EESZT adataihoz, így hatékonyabban kommunikálhatnak az orvosokkal és jobban nyomon követhetik a betegek gyógyszerelését. Ez lehetővé teheti a jövőben azt is, hogy a patikusok bizonyos, már beállított terápiákat önállóan hosszabbíthassanak meg.

Merre tovább? – Az együttműködés kulcsa lehet a siker

A változások lényege, hogy az egészségügyi szakemberek szorosabban dolgozzanak együtt, és a döntéshozatal minél közelebb kerüljön a beteghez. Ehhez azonban világos felelősségi határokra, bizalomra és folyamatos kommunikációra van szükség orvos, gyógyszerész és beteg között.

Ha a rendszer jól működik, a betegek gyorsabban juthatnak ellátáshoz, az orvosok és patikusok munkája pedig hatékonyabbá válhat. Az új modell tehát nemcsak a szakemberek terheit csökkentheti, hanem emberközelibbé teheti az egészségügyet is.

Kritikus szemmel – amit nem szabad figyelmen kívül hagyni

Bár a reform ígéretes, a siker kulcsa a megvalósítás részleteiben rejlik. A háziorvosokra és patikusokra háruló nagyobb felelősség csak akkor erősíti a rendszert, ha elegendő idő, forrás és képzés áll mögöttük. A digitális hozzáférések és bővülő jogosítványok önmagukban nem oldják meg a szakemberhiányt – sőt, ha túl gyorsan vezetik be őket, akár új terheket is róhatnak az ellátókra. A betegek számára pedig csak akkor lesz valódi előrelépés, ha a gyorsaság nem megy a biztonság rovására. Az új rendszer tehát nemcsak bizalomra, hanem átgondolt, fokozatos bevezetésre is épülhet igazán.