Kipusztult szőlők helyén.

Gül Baba nevét jól ismerjük mi, magyarok: a vallási vezető, a török katonaság szellemi atyja épp Budán halálozott el 1541-ben, így ott talált örök nyugalomra is. Türbéje 1543 és 1548 közt épült. Ennek közelében dervis-kolostor működött, és hamarosan messze földön híres zarándokhely vált belőle. A török kiűzése után a jezsuita rend kapta meg, majd több tulajdonosváltást követően az türbét övező telkeket 1857-ben Wagner János vette meg.

Wagner a dualista kor egyik kiváló építésze volt, számos budapesti épület tervezője és építője. 1893-ban építési engedélyt kért, hogy budai rózsadombi telkén két különálló, oszlopos folyosóval összekötött villát építhessen. Budát korábban szőlő borította, ám a környéken a filoxéra miatt minden szőlő kipusztult és a belvároshoz közel eső, szép kilátással bíró telkeken megindult a házak építése. Wagner is eredetileg családi nyaralónak szánta az épületeket.

Az építész által megálmodott villa megidézte stílusában a török kort. Mivel a türbe zarándokhellyé vált, fontos volt, hogy megőrizzék, Wagner pedig  árkádos sétánnyal építette körül.

Fotó: FŐKERT

Az építkezés mellett tereprendezésre is sor került, a meredek hegyoldalon teraszos kialakítással. A kertbe pedig a kor egyik legnépszerűbb fája, a bokrétafának hívott vadgesztenye került elültetésre. A kis fácska ideális, napos helyen fejlődött, gondoskodott róla Wagner kertésze, aki télen is a házban lakott.

Szép, terebélyes fává nőtt, pedig nem volt nyugalmas élete, a II. világháborúban  az épületegyüttes, a türbe, a köré emelt romantikus árkádsor és a lakóépület is komoly károkat szenvedett. A háború után a terület egy jó ideig romos is maradt, a fa azonban túlélte ezeket az évtizedeket.

Sajnos az utóbbi időkben az aknázómoly is megtalálta, a korai levélszáradás tünetei jól látszanak rajta. Az épületegyüttes felújítása során a fát is gondosan visszametszették, rendszeresen ápolják, a FŐKERT permetezi. A több mint 100 éves fának a lábánál díszburkolatban angolul is elolvashatjuk: „ezt a gesztenyefát a hagyomány szerint Wagner János ültette.”

A kiemelt kép illusztráció.