Kastélyok és holtágak.
A Szigetköz hazánk egyik legvarázslatosabb tája, kenuzásra csábító holtágaival, vadregényes kempingjeivel, megbúvó kastélyaival, vadleseivel, páratlan élővilágával. Nehéz egy-két települést kiemelni, hiszen bármelyik elrabolhatja a szívünket, de mi most összeszedtük személyes kedvenceinket!
Dunasziget
Dunaszigetet több településrész alkotja (Cikolasziget, Sérfenyősziget, Doborgazsziget). A 13-14. században kialakult, vizek közé szorult kishatárú települések állattartó népe a szigetek valamelyikén letelepülve vert tanyát. Az országban is egyedülálló Öreg-Duna menti tanyavilág a túlparti Csallóköz magyar falvainak jobb parti sarjai. A Duna szabályozása után ezek a tanyák megnőttek, megerősödtek. Kezdetben minden foglalkozás a vízhez kötötte az emberek életét, az állattenyésztés mellett a földművelés csak nehéz munkával volt fenntartható. Dunasziget napjainkban vadregényes folyóparttal, kenutúrákkal, biciklizhető szakaszokkal várja a látogatókat.
Feketeerdő
Ez a Feketeerdő nem Németországban található, hanem egy alig 500 fős ki település a Mosoni-Duna ölelésében, az osztrák és szlovák határ közelében.
Dunakiliti
Dunakiliti nem csak a folyópartjáról ismert, de kastélyáról is. A Batthyány-kastélyt 1858-1862 között építették korai historizáló stílusban. Gróf Batthyány József és felesége, Batthyány Ludovika eredetileg vadászlaknak szánták. A grófi család azonban itt nevelte fel gyermekeit, köztük az 1870. október 28-án született Lászlót, aki később a „szegények orvosa” lett.
Hédervár
A magát a Szigetköz legromantikusabb településeként hirdető Hédervár a magyar államiság kezdete óta a középkori Szigetköz történelmi, egyházi központjának szerepét töltötte be. A település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával, a családok Magyarország történelmében kiemelkedő szerepet vállaló tagjainak sorsával. Ma is sétálhatunk a grófi kastély platánfái alatt.
A 20. században Hédervár egészen más miatt került a híradásokba, mivel agrártörténeti kutatások és helyi legendák szerint itt találtak meg először és azonosították be 1947-ben a szocialista rendszer által „imperialista ellenségnek” tekintett „Coloradó-bogarat”, azaz a csíkos hátú burgonyabogarat. Emlékét ’90-es évek vége óta szobor is őrzi.
Lipót
A gyönyörű természeti környezet mellett Lipót a termálfürdőjéről is ismert és kedvelt. A termálfürdőt ellátó kút vizét 2004-ben gyógyvízzé minősítették. Az alacsony keménységű, nátrium hidrogén-karbonátos, fluoridos hévíz kopásos ízületi és gerincbetegségek, krónikus gyulladásos ízületi betegségek, reumatikus panaszok és balesetek mozgásszervi szövődményeinek kezelésére kiválóan alkalmazható.
Érdemes megnézni a Lipótot Darnózselivel összekötő védett vadgesztenyefasort is. A 2800 méter hosszú „növényalagút” különösen virágzáskor, május közepe táján nyújt felejthetetlen látványt.
