Hová lettek a baromfiudvarok?

Régen, vidéken szinte minden háznál megtalálhatóak voltak a baromfik.

A kakaskukorékolás és a többi szárnyas hangja az élet szerves részét képezte. Friss tojást és húst biztosítottak a gazdának, cserébe egész szép életet élhettek. Az udvaron szabadon kapirgálva teltek a mindennapjaik, nem összezsúfolva, növesztőszereken cseperedtek, amíg el nem jött az a bizonyos nap. A férfiak és nők is értettek a tartásukhoz és feldolgozásukhoz, a feladatokból a gyerekek is kivették a részüket. Nem csak munka volt ez számukra, hanem szórakozás is.

Ahol külön ezzel foglalkoztak, ott nagyobb számban tartották a csirkéket, de még így is számukra kényelmesebb körülmények között.

A házi tyúk, liba, kacsa még mindig fellelhető az udvartartásokban, de mára már számuk  jelentősen csökkent. Sokan költöztek vidékről a városokba, így a falvak sok helyen kezdtek elnéptelenedni. Ahol pedig maradtak, ott sem biztos, hogy tartanak szárnyasokat már. A háztáji aprójószágokat s tehetősebbeknél a medencék és grillsütők váltották fel.

Pedig jó lenne, ha újra „divatba” lehetne hozni, sokakat visszahozhatna a valóságba a virtuális világból.

Nyitókép: Fortepan/Magyar Bálint/55620