Ismerős az érzés, amikor munkába indulnánk vagy családi programra készülünk, de közben feszül és fáj a hasunk, és fogalmunk sincs, mire számíthatunk a nap folyamán? Egyik héten hasmenés, a másikon székrekedés nehezíti az életünket, miközben minden lelet „rendben” van. Ilyenkor gyakran az irritábilis bél szindróma (IBS) áll a háttérben. Szűcs Gergely, a Sherlock Rehab gyógytornász-manuálterapeutája szerint: „Az IBS nem gyógyítható egyetlen tablettával, de jól kezelhető, ha tudjuk, kihez forduljunk.”
Működési zavar, nem szervi betegség
Az IBS nem mutatható ki vérvétellel vagy ultrahanggal. A belek túlérzékenyen reagálnak bizonyos ételekre, a stresszre vagy akár apró változásokra is, miközben nincs gyulladás, fertőzés vagy daganat a háttérben – ezért nevezik funkcionális zavarnak. Az első lépés ezért mindig a gasztroenterológiai kivizsgálás, amely kizárja a komolyabb szervi elváltozásokat.
A panaszok jellege alapján négy típust különböztetnek meg: a székrekedéses, a hasmenéses és a kevert típust – ez utóbbi a leggyakoribb –, valamint azt, amelynél nem rajzolódik ki egyértelmű mintázat. A besorolás azért fontos, mert befolyásolja, milyen étrendi és gyógyszeres irány működik, ráadásul a típus ugyanannál az embernél is változhat idővel.
A háttérben több tényező is állhat: a bélmozgás ritmusának felborulása, a bélflóra egyensúlyának megváltozása – például antibiotikum-kúra vagy fertőzés után –, hormonális hatások, valamint a tartós stressz és szorongás. Ez utóbbi nem jelenti azt, hogy az IBS „csak lelki eredetű”, de a pszichés tényezők sokat ronthatnak a panaszokon.
Amikor a bél „hangosabban” jelez
Az IBS kialakulásában kulcsszerepe van a bél és az agy kapcsolatának. Ez kétirányú összeköttetés: az agy hat a belek működésére, a belek pedig az agyra. Ha stresszesek vagyunk, az nemcsak a hangulatunkat, hanem szó szerint az emésztésünket is befolyásolja.
IBS esetén a belek a hétköznapi folyamatokra is erősebben reagálnak: egy kevés gáz vagy a széklet haladása is fájdalmat, görcsöt, puffadást okozhat. Olyan ez, mint egy hangszóró, amely hangosabban szól, mint amilyenre beállították. Az agy ilyenkor tévesen veszélyt feltételez, és fájdalomként értelmezi a bélből érkező jeleket. Ezért erősítheti fel a stressz a panaszokat akkor is, ha fizikailag minden rendben van.
Így érdemes kezelni
Mivel a tüneteket testi, lelki és életmódbeli tényezők együtt tartják fenn, az egyoldalú kezelés ritkán hoz tartós javulást. Az orvos feladata a kivizsgálás és szükség esetén a gyógyszeres kezelés. A táplálkozási szakember azért nélkülözhetetlen, mert a panaszok az emésztőrendszerből indulnak. A legjobban alátámasztott irány az ausztrál Monash Egyetemen kidolgozott alacsony FODMAP étrend, amely a bélben erjedő, rövid szénláncú szénhidrátok csökkentésén alapul. Szabó Dániel táplálkozástudományi szakember, FODMAP-specialista szerint azonban ez önmagában nem csodaszer: a kulcs az egyénre szabás, a legszigorúbb szakasz pedig csak korlátozott ideig tartható, mert rostokban és tápanyagokban szegényebb az általános étrendnél. A pszichológiai támogatás hatékonyságát is kutatások igazolják, például a kognitív viselkedésterápia, a hipnoterápia és a tudatos jelenlétre épülő stresszcsökkentés esetében.
Mit tud – és mit nem – a manuálterápia?
Ha az étrend és a stresszkezelés már bevált vagy elakadt, de a hasi feszülés, a derék- vagy medencefájdalom megmarad, érdemes más nézőpontból is megvizsgálni a test működését – azt, hogy a hasfal és a rekeszizom feszülése hogyan tartja fenn a panaszokat, egy korábbi összefoglaló részletesen bemutatja. Fontos tisztázni: a manuálterápia nem gyógyítja meg az IBS-t, és a hasi összenövéseket sem oldja fel. A kezelés a hasfal, a rekeszizom, a deréktáj és a medence feszülésére irányul, hogy megváltozzanak a hasból érkező jelek. Az agy így új információt kap, felülvizsgálhatja, mit vár a testtől, ennek nyomán pedig csökkenhet a fájdalomérzet és lazulhatnak az izmok. A mozgásnak is gyógyító hatása van: heti három–öt alkalommal 20–60 perc séta, úszás vagy jóga érdemben javíthatja a tüneteket.
Egy tanulságos eset
Egy harmincas évei közepén járó tanárnő két éve küzdött görcsökkel, puffadással, váltakozó székrekedéssel és hasmenéssel; panaszai egy nyaralás alatti gyomorrontás után kezdődtek. A kivizsgálások mindent kizártak, ő pedig hónapról hónapra több ételt hagyott el, mire a Sherlock Rehab újbudai rendelőjébe került. A részletes kikérdezés során kiderült: a rossz napok nem az étkezésekhez, hanem a stresszes helyzetekhez – szülői értekezletekhez, hosszú, mosdó nélküli tanítási napokhoz – kötődtek. A táplálkozási szakember enyhébb, időben korlátozott étrenddel indult, majd fokozatosan visszaépítette az ételeket, a manuálterápia pedig a hasfal és a környező területek jelzéseire hatott. Fél év múlva nem lett tünetmentes, de sokkal kevesebb rossz napja van. Ahogy ő fogalmazott: „Már nem a tüneteim köré tervezem a napomat.” (A történet több eset tapasztalataiból összeállított, szemléltető példa.)
Az IBS gyakori, de sokszor félreértett állapot, amelyre nincs univerzális megoldás: ami az egyik embernél látványos javulást hoz, a másiknál nem feltétlenül működik. A legjobb eredményt a személyre szabott, türelmes, több szakember együttműködésére épülő kezelés hozhatja.
A cikk szerzője:
Szűcs Gergely, gyógytornász, manuálterapeuta
A cikk teljes verziója és a felhasznált források listája:
