Jeanne Calment neve egyet jelent a hosszú élettel: a francia hölgy 122 évet és 164 napot élt, ezzel a történelem leghosszabb életű emberének tartják. De valóban ő volt az? Egyes kutatók szerint talán nem is az a nő halt meg 1997-ben, akiről azt hittük…
Jeanne Calment, aki túlélte a történelmet
Jeanne Calment 1875. február 21-én született az arles-i napsütésben, és szinte egész életét ott élte le. A legenda szerint személyesen találkozott Vincent van Gogh-hal, és végignézte a 20. század elképesztő fejlődését. Kirobbanó egészsége és hosszan tartó élete sokak számára vált irigylésre méltó rejtéllyé. De lehet, hogy a történet ennél bonyolultabb?
Egy titok, amely 2018-ban robbant
Valerij Novoszelov és Nyikolaj Zak orosz kutatók egy megdöbbentő elmélettel álltak elő: szerintük Jeanne Calment valójában 1934-ben meghalt, és a helyét lánya, Yvonne vette át. A cél? Az örökösödési adó elkerülése. A kutatók archív dokumentumokat, fényképeket és biológiai adatokat elemeztek, és arra a következtetésre jutottak, hogy a hivatalosan 122 évesen elhunyt asszony valójában „csak” 99 évet élt.
Tény vagy összeesküvés-elmélet?
Bár az elmélet szenzációs volt, a tudományos közösség nagy része szkeptikus maradt. Jean-Marie Robine francia gerontológus, aki évekig tanulmányozta Calment életét, kijelentette, hogy nincs meggyőző bizonyíték a csalásra. Részletes vizsgálatai során összevetette az orvosi feljegyzéseket, a fényképeket és a genetikai adatokat, és semmi sem utalt személycserére. 2019-ben egy újabb tanulmány szintén megerősítette, hogy Jeanne Calment valóban az volt, akinek mondta magát.
A hosszú élet titka vagy egy jól kidolgozott színjáték?
Függetlenül attól, hogy hiszünk-e az összeesküvés-elméletekben, Calment története rávilágít arra, milyen nehéz pontosan dokumentálni a rendkívüli élettartamokat. Ha valóban ő volt a világ legidősebb embere, akkor példája lenyűgöző: szerinte a hosszú élet titka a humor, a csokoládé és egy kis bor. Ha pedig tényleg egy évtizedekig tartó csalásról van szó, akkor minden idők egyik legnagyobb megtévesztésével állunk szemben.
Mit tanulhatunk ebből?
Calment esete egyértelművé teszi, hogy a tudományos dokumentáció és a történelmi bizonyítékok milyen fontos szerepet játszanak a gerontológia területén. A vita továbbra is nyitott, és valószínűleg sosem fog teljesen eldőlni. Egy azonban biztos: akár igaz, akár nem, a története örökre a hosszú élet egyik legnagyobb rejtélye marad.
Források: New Yorker, PubMed (DOI: 10.1093/gerona/glz001), Gerontology Research Group, Zak & Novoszelov tanulmánya (2018)