A legtöbben igyekszünk felelősen élni: szelektíven gyűjtjük a hulladékot, spórolunk az energiával, figyelünk arra, mit hagyunk magunk után. Ritkábban gondolunk bele abba, hogy mi történik velünk a legvégén – pedig környezeti szempontból ez is számít. Az utóbbi években egyre több „zöld” temetkezési forma jelent meg, és nem könnyű eligazodni közöttük. De vajon melyik valóban kíméli leginkább a Földet? És ezek közül mi az, ami Magyarországon is megvalósítható?
Hagyományos temetés – a megszokott, de nem feltétlenül fenntartható
A balzsamozás olyan eljárás, amely során vegyi anyagokkal (leggyakrabban formaldehid-alapú oldatokkal) kezelik az elhunyt testét a bomlás lassítása érdekében. Ezek az anyagok a talajba jutva nem bomlanak le természetes módon, és környezeti terhelést okozhatnak.
A klasszikus koporsós temetés sokak számára az alapértelmezett választás. Ennek része lehet a balzsamozás, a keményfa vagy fém koporsó, valamint a beton sírbolt. Környezeti szempontból azonban ez az egyik legnagyobb terheléssel járó forma. A balzsamozó vegyszerek nem bomlanak le természetesen, a koporsók és a sírboltok gyártása jelentős anyag- és energiafelhasználással jár, a temetők fenntartása pedig hosszú távon is terheli a környezetet.
Magyarországon ez a temetkezési forma természetesen engedélyezett és széles körben elérhető, de „zöld” megoldásnak nehezen nevezhető.
Hamvasztás – egyszerűbb, de nem problémamentes
A hamvasztás során az elhunyt testét általában 800–1000 °C feletti hőmérsékleten égetik el ipari kemencében. A folyamat jelentős energiafelhasználással jár, és szén-dioxidot, valamint bizonyos esetekben nehézfémeket is a légkörbe juttathat.
A hamvasztás ma már nálunk is az egyik leggyakoribb választás. Sokan azért tartják környezetbarátnak, mert kevesebb helyet foglal, és nem igényel sírboltot. A folyamat azonban rendkívül energiaigényes: a krematóriumok nagyon magas hőmérsékleten működnek, jellemzően fosszilis tüzelőanyaggal. Emellett szén-dioxid és – fogtömések esetén – higany is a levegőbe kerülhet.
Magyarországon a hamvasztás teljes mértékben legális és elterjedt, de ökológiai szempontból inkább kompromisszumos megoldás, mint valódi zöld alternatíva.
Alkáli hidrolízis (aquamáció) – ígéretes, de itthon nem elérhető
Az aquamáció, más néven alkáli hidrolízis, egy olyan eljárás, amely meleg víz és lúgos oldat segítségével bontja le a test lágy szöveteit. A módszert több országban a hamvasztás alternatívájaként szabályozzák, de ipari technológiának számít.
Az aquamáció – más néven lúgos hidrolízis – víz és lúgos oldat segítségével bontja le a test lágy részeit. A módszer energiaigénye alacsonyabb lehet, mint a hagyományos hamvasztásé, viszont ipari vegyi anyagokat használ, és jelentős mennyiségű folyékony melléktermék keletkezik.
Jelenleg Magyarországon ez a temetkezési forma nem engedélyezett, és infrastruktúrája sincs kiépítve, így egyelőre csak elméleti lehetőségként említhető.
Humán komposztálás – hangzatos, de nem temetés
A humán komposztálás – hivatalos nevén természetes szerves redukció – egy zárt rendszerben zajló bomlási folyamat, amely során mikroorganizmusok segítségével alakul át a test szerves anyaggá. Nem hagyományos temetés, és nem közvetlen földbe helyezéssel történik.
Az úgynevezett humán komposztálás során a testet egy speciális, zárt rendszerben, szerves anyagokkal keverve bontják le. Bár a módszer neve természetközelinek hangzik, valójában egy szabályozott, ipari folyamat, amely nem földbe temetéssel történik. A folyamat végén jelentős mennyiségű maradék anyag keletkezik, amelynek további kezeléséről gondoskodni kell.
Ez a forma Magyarországon nem engedélyezett, és jogi, kulturális elfogadottsága is hiányzik.
Természetes, zöld temetés – a legegyszerűbb megoldás
A természetes temetés olyan temetkezési forma, amely kizárja a balzsamozást, a nem lebomló koporsókat és a beton sírboltokat. Célja, hogy a test akadálytalanul visszatérhessen a talaj természetes körforgásába.
A környezeti szakértők többsége szerint a legkisebb ökológiai lábnyommal járó megoldás a természetes temetés. Ennek lényege, hogy a test közvetlenül a földbe kerül, balzsamozás nélkül, lebomló koporsóban vagy lepelben, beton sírbolt és mesterséges akadályok nélkül. A test természetes módon bomlik le, visszatérve a talaj körforgásába.
Ez a temetkezési forma évszázadokon át általános volt, és ma is összhangban áll több vallási hagyománnyal. Környezeti szempontból nem igényel ipari folyamatokat, nem hagy hátra maradandó anyagokat, és nem jár jelentős kibocsátással.
Magyarországon a szigorúan vett „zöld temetők” még ritkák, de a természetesebb megoldások jogilag nem kizártak. Egyes temetőkben már ma is választható egyszerű, lebomló koporsó, balzsamozás nélküli temetés, illetve urnás elhelyezés természetközelibb környezetben. A klasszikus, angolszász értelemben vett zöld temetők azonban még inkább kivételnek számítanak.
Mi valósítható meg ma Magyarországon?
Jelenleg a leginkább környezetkímélő, itthon is megvalósítható megoldások a balzsamozás nélküli koporsós temetés lebomló anyagokkal, valamint a hamvasztás egyszerű, sallangmentes formában. Az aquamáció és a humán komposztálás jogi hiányosságok miatt nem elérhető.
A természetes temetés iránti igény azonban egyre erősebb, és hosszabb távon várható, hogy Magyarországon is megjelennek kifejezetten erre a célra kialakított temetkezési helyek.
Amit a legtöbben tudni szeretnének a környezetbarát temetésről
Mi számít ma a legkörnyezetbarátabb temetkezési formának?
A környezeti hatásokat vizsgáló elemzések szerint a természetes, zöld temetés jár a legkisebb ökológiai lábnyommal.
A hamvasztás valóban környezetbarát?
A hamvasztás kevesebb helyet igényel, de energiafelhasználása és kibocsátásai miatt nem tekinthető teljesen zöld megoldásnak.
Lehetséges Magyarországon zöld temetést választani?
Klasszikus értelemben vett zöld temetők ritkák, de balzsamozás nélküli, lebomló koporsós temetés jogilag megvalósítható.
Miért nem elérhető itthon az aquamáció vagy a humán komposztálás?
Ezekhez a módszerekhez jelenleg hiányzik a jogi szabályozás és a technikai infrastruktúra Magyarországon.
A végső kérdés
A búcsú módja nemcsak személyes és kulturális döntés, hanem környezeti állásfoglalás is. A legzöldebb megoldás sokszor nem a legújabb technológia, hanem a legegyszerűbb: kevesebb anyag, kevesebb beavatkozás, több bizalom a természet körforgásában. Hogy ez mikor válik nálunk is általánossá, az már nemcsak jogi, hanem társadalmi kérdés is.
