Erdély egyedülálló természeti képződménye.
Szállodák, bazársor, rengeteg ember: az erdélyi Medve-tó már nem ismeretlen a turisták előtt. A világ legnagyobb heliotermikus tava egészen különleges, sós vízzel várja a fürdőzőket, szinte úsznunk sem kell, mert fenntart minket a víz.
Erdélyben, egészen pontosan Szovátán találjuk ezt páratlan szépségű, különleges tavat, amelynek a környezete is gyönyörű.
Minden évben nagy várakozás előzi meg a tó megnyitását. A szakemberek folyamatosan figyelik a víz minőségét, ehhez igazodik a nyitvatartás is (napközben több órára bezár, hogy pihenjen a víz, elsődleges szempont tehát annak védelme).
Közzétette: Medve-tó, Szováta – 2017. augusztus 27., vasárnap
A tó keletkezésének pontos dátuma is ismert: 1875-ben jött létre, a leírások szerint egy nyári vihar után, heves földmozgások közepette, két sós vizű patak felduzzadásával.
A tóban rejlő lehetőségekre először Sófalvi Illyés Lajos földbirtokos figyelt fel, aki 1900-ban hivatalosan megalapította Felső-Szovátát. Ennek okán a Medve-tavat először Illyés-tónak nevezték. 1910 után kezdték Medve-tónak nevezni, egy kiterített medvebőrre hasonlító alakja miatt (és nem azért, mert környékén sok a medve, bár jelenleg éppen ezzel a problémával küzdenek Erdélyben).
A tó festői környezetben, erdőkkel övezett dolinában fekszik, ötszáz méterrel a tengerszint felett, legnagyobb mélysége 18 méter.
Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 méter mélységig; de a tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. A tó sótartalma a mélységgel fokozatosan emelkedik, míg el nem éri a 220-300 g/l koncentrációt. (Összehasonlításként: a tengervizek sókoncentrációja 34 g/l körül mozog.)
Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt mára csökkent. A heliotermikus jelenség azt jelenti, hogy a tó vizének felmelegedését egyszerűen a nap melege okozza. A jelenség annak köszönhető, hogy a folyamatosan a tóba ömlő patakok és az éves csapadék néhány centiméteres édesvízréteget képeznek a sós víz felületén. Ez a felszíni vízréteg pedig megakadályozza az alatta lévő sós víz kihűlését, amely állandó jelleggel gyűjti a meleget.
Virágzik itt a gyógyturizmus: múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos, idegrendszeri és bőrbetegségek kezelésére is. A tóparton messze földről érkező betegek kenegetik magukat a gyógyítónak tartott vöröses-fekete iszappal.
A hajdani villaépületek közül ma több felújítva várja a látogatókat, akik jönnek is a világ minden tájáról Erdély egyedülálló természeti kincséhez.
Kezdőkép: Christo/Wikimedia Commons
