Életreszóló alapok.

27 évnyi tanítás után vonult nyugdíjba Karen Solomon, aki 80. születésnapját ünnepelte áprilisban. A jeles évforduló alkalmából lánya, gondolt egy nagyot és elhatározta, hogy kedvenc tanítványával lepi meg.

Még az 1980-as években az asszony tanította New Jersey államban, Veronában Seyi Fayanjut. A fiúból azóta a Stanford Egyetem professzora lett, ami nem kis dicsőség az egykori tanárnőjének sem.

Debra tehát az interneten rákeresett Seyire és el is tudta érni. Kiderült, hogy órási szerencsével a találkozás létrejöhet, mivel Wisconsinon keresztül visz a tanítvány útja azaz éppen ott, ahol az ünneplést szervezték. A professzor szoros időbeosztása ellenére útba tudta ejteni a szülinapozást, így nem okozott gondot a több ezer km-nyi távolság áthidalása sem.

Karen unokája, Mira vezette be Seyit, a férfi a tanárnő mögött állt meg, majd a régi tanítványok említésénél egyszer csak előlépett. Amikor a meglepetésvendég feltűnt, az anyuka felugrott örömében, mindenki sírt és a meghatottságtól az ajándékozott és az ajándékozó könnyei is potyogtak.

A férfi elmondása szerint Karen fenomenális tanár volt, mentor és családi barát, aki nem csak az alapvető dolgokat tanította meg, de kedvességre, elfogadásra is nevelte a gyerekeket. A tanulók ugyanis különböző kultúrákból érkeztek, Seyi szülei Nigériából emigráltak, mások Afrikából, Európából vagy Latin-Amerikából származtak. Seyi például sose találkozott korábban zsidókkal, meg kellett ismernie az ő szokásaikat.

Seyi és Karen tartották a kapcsolatot az elmúlt évtizedekben is, még akkor is, amikor a fiú családjával elköltözött.

A pandémia alatt egyszer videóhívásban is beszéltek, a tanárnő azt a nyakláncot viselte, amit a nigériai családtól kapott ajándékba az 1990-es években. Karen nagyon szeret utazni és gyakran küld lapot Seyinek, ha valahol jár. Nagy ajándék volt, hogy most élőben is találkozhattak. Még Seyi apukájának is sikerült telefonon bekapcsolódnia az ünneplésbe.

Mindenkinek az életében vannak meghatározó tanárok: ne felejtsünk el köszönetet mondani nekik, amíg nem késő!