Csempék, faragások, kalligráfiák.

A 14. században alapított, majd később az 1500-as években átépített Ben Youssef Madrasa valamikor a legnagyobb oktatási intézmény volt a marokkói Marrákesben. Egykoron nagyhírű iskola működött az épület falai közt, majd a 18. században elhagyatottá vált. Maga az intézmény már az 1960-as években végleg bezárta kapuit, de a madrasa napjainkban is Marokkó egyik legszebb épülete, a Világörökség része.

A madrasa arab kifejezés mindenféle oktatási (akár állami, akár vallási) intézményre. Az arab világon kívül olyan iskolát értünk alatta, amely iszlám vallási alapon működik. A Ben Youssef Madrasa Abdallah al-Ghalib szultán uralkodása alatt épült, a nevét pedig a szomszédos, a város legjelentősebb, 12. századi mecsetjéről kapta.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Fawad Shah (@iamfawadshah) által megosztott bejegyzés

Az első építésnél visszafogott, szerény épület volt, de később újraépítették. 1565-re, az építkezés végére egyike lett a legmegkapóbb iskoláknak Észak-Afrikában. A jelentések szerint 900 tanulót is képes volt befogadni, ami hihetetlen létszám.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

αиgełıиα (@vavucherie) által megosztott bejegyzés

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

IviaggidiMisha (@iviaggidimisha) által megosztott bejegyzés

A bejárati ajtón keresztül haladva egy szűk folyosón érkeztek a látogatók, talán váratlanul a fő belső udvarra. A legtöbb iszlám épületben gondosan megtervezték az érkezést, hogy megdöbbenést váltsanak ki és az isteni kinyilatkoztatás hatását keltsék.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Paul Hamez (@paullicule) által megosztott bejegyzés

A madrasa díszítését a korai mór és andalúziai építészet inspirálta, amelyben a víz központi szerepet kap medencék, csobogók, szökőkutak formájában, de kertecskék és a gazdagon díszített stukkók, faragott faelemek is bőven felbukkannak. A legszebb elemek elsősorban azok, amelyek a tradicionális építészeti megoldásokat követik, például a mozaik csempe (zellige), amelyeket az alacsonyabb falaknál használnak, a kalligrafikus részek, a mugarnas-nak nevezett díszes boltozatok és a díszesen faragott ereszek. A motívumok között kalligrafikus és arabeszk elemeket is találunk.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Namic (@nami.739) által megosztott bejegyzés

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Carina Efstathiou (@carina.efst) által megosztott bejegyzés

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Emilia Szczęśniak (@emiliaszczesniak16) által megosztott bejegyzés

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

@mile_naaa1993 által megosztott bejegyzés

A madrasa-t 1982-ben felújították és megnyitották a közönség számára. 2018-ban újabb rekonstrukción esett át és 2022-től ismét látogatható.