Nyílik a csorbóka, 6 óra lehet.

Számos virágos növény meghatározott időben nyitja és zárja szirmait a nap folyamán. Az első ember, aki ezzel kapcsolatban megfigyeléseit rögzítette, Androszténesz volt, Nagy Sándor admirálisa, de őt követően többen is lejegyezték bizonyos növények ilyen jellegű szabályszerűségeit.

Carl Linné, svéd botanikus volt az első, aki először azt mondta, hogy lehetséges megbízható pontossággal megmondani az időt, ha megfigyeljük, hogy bizonyos fajok mikor nyitják-csukják a szirmaikat.

Linné-nek, aki a növények rendszerezésének atyja, lehetősége nyílt ezt a jelenséget tanulmányozni Uppsala-ban az egyetemen. Mintegy 15 éven keresztül vizsgálta a növényeket a kampusz kertében, néha hajnaltól éjszakáig.  Megfigyelései alapján készítette el a Philosophia Botanica c. művét, amelyben 46 növényt sorolt fel, amelyek meghatározott időben bontják szirmaikat. Ezeket a növényeket sorba rendezve úgy vélte, hogy egy napon megépíthető az elképzelései szerinti virágóra, ahogyan ő nevezte: a horologium florae.

Linné ezeket a növényeket ajánlotta az órába (némileg hiányos lista):

Virágok nyílása és záródásaNövény
hajnali 3 óraRéti bakszakáll
4 óraKözönséges oroszlánfog
4-5Szőrös vándorvirág, Mezei katáng, Hamvas zörgőfű
6-10Berber keserűsaláta
5- déligSzelíd csorbóka
5-től 8-9-igGyermekláncfű
5-11-igCrepis alpina, Bakszakáll
5-10-igRhagadiolus edulis
5 óraBojtorjánsaláta, Törpehajnalka
6-tól 16-17-igFoltos véreslapu
6-tól 17 óráigErnyős hölgymál
6-tól 14 óráigErdei hölgymál
6-tól 13-14-igPiros zörgőfű
6 óraMezei csorbóka
7-14-igMocsári csorbóka
7-15-igŐszi oroszlánfog
7-től 13-14-igOlasz hölgymál
7-től déligHavasi kakicsvirág
7-10-igKerti saláta
7-től 15-16-igAfrikai gyűrűvirág
7-től 17-igFehér tündérrózsa
7 óraÁgas homokliliom
7-8-tól 14-igVéreslapu
8 óraMezei tikszem, Ezüstös hölgymál
8-13-igHomoki aszúszegfű
9-13-igVéreslapu
9-10-től 13-igMalva caroliniana
9-10-től du. 14-15-igPiros budavirág
9-10-től du. 15-16-igJeges kristályvirág
10-11-től du. 15-igKristályvirág
15 óraOrvosi körömvirág
15-16-igRezes hölgymál
16 óraKözönséges ternye
19 óraIzlandi mák
19-20-igSárga sásliliom

A 19. század első felében több botanikus kertben is megpróbálták a virágórát megépíteni Linné útmutatásai alapján, azonban nem jártak sikerrel.

Linné megfigyeléseit és méréseit Uppsala-ban végezte, ami igen északon helyezkedik el, így errefelé a nyári nappalok hosszúak, az éjjelek rövidek. A választott növényeinek legtöbbje ezekhez a körülményekhez adaptálódott, de más területeken másként viselkednek. Néhány közülük például csak ilyen hosszú nappalok mellett virágzik, nem beszélve arról, hogy a nyílási idejük évszakonként is változhat. Más tényezők, így például a hőmérséklet vagy a nedvesség, páratartalom is befolyásolják a virágzás pontos idejét. Éppen ezért egy valóban működő, pontos virágórát szinte lehetetlen készíteni.