Az emberiség nagymamája.
Ahogy a Biblia, úgy a Korán is elmeséli Éva és Ádám történetét és kiűzetésüket a Paradicsomból. A Biblia azonban nem említi, hogy ezután mi történt a párral, de az arab tradíciók szerint a muszlimok úgy hiszik, hogy Ádám és Éva ezután külön éltek. Ádám Mekkába került, ahol Isten azt parancsolta, hogy építse fel a Kába követ, a szent fekete tömböt, amely felé fordulva a muszlimok imádkoznak. Évát viszont Dzsiddába küldték, ott élt élete végéig és ott is lett eltemetve – legalábbis a muszlimok szerint.
At @emptyquarterjdh exhibition of Jeddah photos, best picture yet of Eve’s tomb (dest. 1923) #heritage #SaudiArabia pic.twitter.com/wFFy8hv1E2
— George Richards (@gergis) July 8, 2016
Pontosan nem tudni, hogy hol van az ’emberiség nagymamájának’ sírja: egyesek szerint valahol Palesztinában, mások szerint Szaúd-Arábiában.
Az első dokumentum, amely említi a sírt, a 12. század közepéről való. 1853-ban a brit felfedező, utazó Sir Richard Francis Burton felkereste a Dzsiddában lévő sírt, amit állítólag a fekvő test alakjában és méretében raktak ki. Egy 1926-os feljegyzés szerint a kripta közepén lehetett bekukucskálni. A kripta óriási méretű volt, ha azt vesszük alapul, hogy a monda szerint arányosan készült, de erre a muszlimok azt mondták, hogy az építmény a csodával határos módon megnyúlt.
A túlzó méret egyre nagyobb felháborodást váltott ki, többen próbálták elpusztítani a sírt és végül 1928-ban az egyik uralkodónak sikerült is. 1975-re a sír egykori helyére is beton került, nehogy a zarándokok ott imádkozzanak. Ma jelöletlen sírokat találunk a temetőben és semmi sem utal arra, hogy ott állt Éva, az első nő sírja. A régészeti bizonyítékok hiánya ellenére azonban a hívők életben akarják tartani a legendát és makacsul mesélik újra és újra Éva sírjának mítoszát. Szerintük egyébként a város neve (Dzsidda), ami arabul nagymamát jelent is azt jelzi: itt nyugszik mindnyájunk nagymamája.
