Orvosi kontroll mellett.

A fogyás nem csak a fiatalabbak problémája: idősebb korban is aktuális lehet a súlyvesztés kérdése. Az idősebbeknek azonban arra is ügyelniük kell, hogy mindeközben ne veszítsenek sok izmot.

Sajnos a statisztikák nem túl rózsásak: egy németországi tanulmány szerint a 65 év feletti férfiak kétharmada, a nők fele túlsúlyos, minden harmadik ember pedig elhízott, azaz a BMI értéke 30 felett van. A számok aligha lennének kedvezőbbek egy átfogó magyarországi tanulmánynál, sőt…

Az időskori elhízásnak több oka van.

Az anyagcsere lassul, a korábban fogyasztott táplálékmennyiség „rárakódik” az emberre. A hormonális változások is azt eredményezik, hogy még az is küzd a felszaladó kilókkal, aki fiatalon karcsú, vékony volt. Ehhez járul hozzá a mozgásszegény életmód, és a táplálék sokszor elégtelen minősége.

A többletsúlyt cipelő embernek romlik az életminősége, és nagyobb kockázatnak van kitéve egészségügyi szempontból is.

Számos betegség veszélye megnő, gondoljunk csak a cukorbetegségre, szív- és érrendszeri gondokra, ízületi problémákra.

A felesleges kilók leadása javítja az anyagcserét, tehermentesíti az ízületeket, csökkenti a betegségek kockázatát. Másfelől viszont az időskori fogyókúrázás során fennáll az alultápláltság vagy az izomvesztés veszélye. Hiszen nem csak a zsírpárnákból, de az izmunkból is fogyunk, ez pedig megnövelheti az esés, sérülékenység, csonttörés kockázatát.

Ezért nagyon fontos, hogy a szeniorok csak akkor kezdjenek fogyókúrába, ha előtte az orvosukkal konzultáltak!

Az ő feladata eldönteni, hogy szükséges-e a diéta, és milyen mértékben, mérlegelve az előnyöket és hátrányokat. Enyhe túlsúly esetén, ha a BMI 25 és 30 között van, nem feltétlenül javasolandó egy drasztikus fogyókúra. Ennél nagyobb túlsúlynál, 30-as érték felett vélhetően igen, különösen, ha a páciens cukorbeteg, szívelégtelenséggel vagy komoly ízületi gondokkal küzd. A másik ok, ami miatt mindenképpen orvosi ellenőrzés mellett történjen a fogyás, az az, hogy a szakember tudja megítélni, és beállítani az esetleges gyógyszeradagunkat, amennyiben pl. magas vérnyomás miatt rendszeresen orvosságot szedünk. A diéta idején elképzelhető, hogy változtatni kell az adagoláson, ennek meghatározása azonban a doktor feladata.

A fogyáshoz a szervezetünknek több energiát kell felhasználnia, mint amennyit beviszünk.

Bár elméletben ez egyszerűen hangzik, a gyakorlatban sokszor nehezen megvalósítható. Az idősebb korban azért is problémás mindez, mert kevesebb energiát használunk fel, vagyis kevesebbet kéne ennünk – sokan azonban a megszokott adagokat fogyasztják, ami fokozatos hízáshoz vezet.

Tartózkodjunk a radikális diétától!

Az éhezéssel elért súlynál fennáll a jojóhatás veszélye: a gyorsan leadott kilók gyorsan vissza is kúsznak. Ráadásul az egyoldalú diétáknál valamely tápanyag hiányzik az étrendből, ami pedig nélkülözhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. Inkább lassabban, kitartóbb munkával érjük el a kívánt súlyt.

Lényeges, hogy az étrendünkben kerüljük a kalóriabombákat: a cukros üdítőket, alkoholos italokat. Igyunk sok vizet, édesítetlen teát. Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt, de fehérje is kerüljön a tányérunkra, például sovány hús, túró formájában. A mennyiség helyett a minőség kerüljön előtérbe a táplálkozásban.

Aligha létezik tartós fogyás mozgás nélkül!

Egyrészt további kalóriákat égetünk a testmozgással, így könnyebben érjük el a kívánt súlyt. Másrészt nem vesztünk annyit az izomzatból, meg tudjuk őrizni az izomtömegünket.

Az ideális mozgásforma az erő, kitartás, koordináció keveréke. Az is nagyon fontos, hogy örömünket leljük a mozgásban, mindegy, hogy mit választunk: úszunk, futunk, sétálunk – de legyen motiváló nap mint nap. Csak így fogjuk tudni minden nap végezni az egészségünk és a megfelelő súlyunk érdekében.