Kölcsönkenyér visszajár.
A COVID-19 pandémia drasztikusan megváltoztatta az életünket, ám lassacskán rájövünk, hogy számos dologban éppen jobbá tette azt. Most például egy olyan szívet melengető eset járja be a világot, amelyre talán sosem kerül sor, ha nincs a járvány.
A szegényebb, nehézsorsú közösségeket még inkább sújtja a vírus okozta egészségügyi és gazdasági válság. A navajo és hopi indiánok az USA délnyugati területein élnek, vízhiánnyal és élelmiszer-ellátási gondokkal küzdenek. Ráadásul a lakosok nagy része a veszélyeztetettek csoportjába tartozik.
A bennszülött közösség segítése érdekében egy alapítvány közösségi gyűjtésbe kezdett.
Az összegyűlt pénzből alapélelmiszerekkel, vízzel, egészségügyi felszerelésekkel látták el az indiánokat. A világ minden részéről jöttek adományok, ám egy ország különösen sokat tett a kasszába, mégpedig Írország.
Több mint 1 millió dollár érkezett a zöld szigetről, ami felkeltette az alapítvány figyelmét. Kiderült, hogy az ok egy szívesség viszonzása. 1847-ben a ugyanis a csaktó indiánok voltak azok, aki segítettek az íreknek: 170 dollárt gyűjtöttek (ma kb. 5 ezer dollárnak felel meg) számukra a burgonyavész miatt bekövetkezett nagy éhínség idején, annak ellenére, hogy ők maguk sem dúskáltak a javakban.
Corkban ma is őrzi egy szobor ennek emlékét: a rozsdamentes acélból készült 9 sastoll egy élelemmel teli tálat szimbolizál és egyben a csaktók előtt tiszteleg. Nagylelkűségüket nem feledték az írek, 172 évvel később viszonozták azt. Egy ír adományozó így írt az alapítványnak: „Segítettetek nekünk a legsötétebb óránkban. Jutalmatok a viszontszívesség. Írország nem felejt, köszönjük.”
We told the backstory of the Kindred Spirits sculpture in Cork, which recalls the 1847 donation of famine aid to Ireland from the Choctaw nation, at minute 42:00 in our @PassportIrish episode on the Great Hunger here: https://t.co/HM6y7oqJal pic.twitter.com/wCfqkDGrvL
— Naomi O’Leary (@NaomiOhReally) May 3, 2020
Kiemelt kép: Mike Searle/Wikimedia Creative Commons
