A családdal való kapcsolattartás sokak számára különösen idős korban nagy jelentőséggel bír, hiszen segít a magány leküzdésében és a mindennapok boldogabb megélésében. Azonban gyakran előfordul, hogy az idősek, még akkor is, ha szoros kapcsolatot ápolnak a családjukkal, nem beszélnek azokról a problémákról, amelyekkel szembesülnek. Nem kérnek segítséget akkor sem, ha nem tudják befizetni a számlákat vagy ha éppen nem képesek megfelelően ellátni magukat. Miért nem merik elmondani a gondjaikat és hogyan lehetne segíteni ezen? Cikkünkben megpróbálunk a probléma mélyére nézni és lehetséges megoldásokat kínálni.
A függetlenség iránti vágy és a generációs örökség
Az idősek körében sokan öröklik a korábbi generációk erős függetlenségi igényét. Ez a fajta önállóságra való törekvés a neveltetésükkel és az életük során szerzett tapasztalatokkal van összhangban. Gyakran érzik úgy, hogy ha segítséget kérnek, az a gyengeség jele lenne vagy éppen terhet róna a családjára. Az életük során megszokott gondoskodó és támogató szerepük gyakran megakadályozza őket abban, hogy felismerjék: most nekik van szükségük segítségre.
Büszkeség, és félelem a kiszolgáltatottságtól
A büszkeség szintén komoly szerepet játszik abban, hogy az idősek nem kérnek segítséget. Az, hogy függő helyzetbe kerüljenek, sokak számára félelmetes gondolat, hiszen vezető szerepben élték le az életüket. Sokan különösen félnek attól, hogy elveszítik az irányítás lehetőségét saját életük felett, és ez egy olyan helyzetbe sodorja őket, amelyben már nem érzik magukat biztonságban.
A családi dinamikák és a kényes egyensúly
A családtagok közötti kommunikáció gyakran nem elég nyitott vagy őszinte ahhoz, hogy az idősek érezzék, bátran megoszthatják nehezebb pillanataikat is. Sok idős ember úgy gondolja, hogy a fiatalabbaknak elég saját gondjuk van, és nem szeretnék „terhelni” őket saját problémáikkal. Egyes esetekben a félreértések és a korosztályok közötti eltérő értékrendek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az idősek nem nyitnak a családjuk felé.
Az információhiány mint akadály
Sok esetben a problémák hátterében egyszerű információhiány áll. Az idősek nem mindig tudnak a rendelkezésükre álló segítségnyújtási lehetőségekről, legyen szó támogató szolgáltatásokról vagy különböző önkormányzati juttatásokról. Az információk és az ezekhez való hozzáférés akadálya növeli az esélyt arra, hogy az idősek elégedetlenek és elzárkózók legyenek.
Hogyan lehetne segíteni?
1. Nyitott kommunikáció
A legfontosabb az őszinte, nyitott kommunikáció kialakítása. Ha a családtagok érzékenyen és támogatóan közelítik meg az időseket, anélkül hogy ítélkezésre okot adnának, az idősek jobban meg mernek nyílni. Meg kell értetni velük, hogy a segítségkérése nem a gyengeség, hanem az erő jele, hiszen felismerni és elfogadni a támogatás szükségességét bátorságot igényel.
2. Kapcsolattartás és inspirációs források
Az idősek sokszor félnek attól, hogy a segítségkérés a függetlenségük elvesztését jelenti. Ezért fontos, hogy a családtagok támogassák őket abban, hogy megtalálják azokat az örömforrásokat, amelyek erősítik a lelki és testi függetlenségüket. Legyen szó hobbikról, közösségi tevékenységről vagy sportolásról, a pozitív élmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az idősek erősnek és önállónak érezzék magukat.
3. Tájékoztatás és elérhető segítség
Fontos, hogy az idősek tudjanak a rendelkezésükre álló segítségnyújtási lehetőségekről, legyen szó önkormányzati támogatásokról vagy társadalmi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokról. A család segíthet abban, hogy átláthatóvá váljon a számlák befizetésének folyamata, és abban is, hogy az idősek tisztában legyenek az elérhető segítségnyújtási lehetőségekkel és azok igénybevételének módjával.
Társadalmi felelősség és támogató környezet
Az idősek segítségkérési hajlandóságának elősegítése nemcsak a családok felelőssége, hanem egyben társadalmi feladat is. Az idősek gyakran azért zárkóznak el, mert érzik, hogy az öregség egyfajta gyengeséget jelent a társadalom szemében. Ha sikerül megmutatni, hogy a segítségkérés nem szégyen, hanem erőforrás, és ha olyan támogató környezetet tudunk teremteni, ahol az idősek szabadon megoszthatják gondjaikat, akkor sokkal könnyebbé válik számukra a segítség kérése és elfogadása. Ez nemcsak az ő életminőségüket javítja, de a családi kapcsolatokra is jó hatással lehet.