A fiatalságot éltető világban az idősebbek nem annyira népszerűek, pedig az élettapasztalatuk és bölcsességük mindenki számára hasznos tudás.
Lydia Sohn lelkészként minden korosztállyal beszélget, ami nem mindenkinek adatik meg. A hétköznapokban ritkán folytatunk generációkon átívelő beszélgetéseket, hacsak nem a rokonainkról van szó, pedig érdemes lenne. Az ilyen jellegű ismeretségek építőek lehetnek mindkét fél számára, hiszen az élet egyik értelme a tanulás és a megértés.
A hölgy sok mindenről megkérdezte az idősebb embereket, a válaszaik nagyon tanulságosak!
Mit bántak meg életük során?
A megkérdezettek közül senki nem válaszolta azt, hogy bárcsak többet dolgozott volna vagy többet ért volna el! A legtöbb megbánás a családi kapcsolatokra vonatkozott.
„Bárcsak többet szerettem volna!”
Azt bánták meg leginkább, hogy nem sikerült jobb viszonyba kerülni a gyermekeikkel, vagy a gyermekeiknek egymással, vagy más családi törésvonal okozta a legtöbb szomorúságot. Persze számítottak az anyagiak is, az önmegvalósítás, a karrier, de mégis utólag leginkább a szeretettel teli kapcsolatokat, vagy annak hiányát tartják a legfontosabbnak.
Mikor voltak a legboldogabbak?
A nehézségek ellenére mindenki számára a házastárssal, családdal, gyerekekkel együtt töltött idő tette őket igazán boldoggá. Hiába volt nagy a stressz vagy sok a probléma, mégis a közös pillanatok maradtak a legemlékezetesebbek.
Ez jusson eszedbe, amikor úgy érzed, hogy a lakásban levő rumli felszámolása vagy a főnöködnek való bizonyítás az elsődleges!
Tényleg életük szerelméhez mentek hozzá?
Volt, aki igen és volt, aki nem, de mindenképpen kitartottak, akár egy életen át is. Mindeközben pedig nem felejtettek el férfinak és nőnek lenni, akkor is, ha anyákká és apákká váltak. Legtöbbjük már nagypapa és nagymama, de még most is fontos számukra az intimitás. A vágyak már szelídültek, de nem szűntek meg!
Hogyan élik meg az öregedést?
A testi változásokhoz kapcsoló veszteség érzése leginkább azokat viselte meg, akiknek fiatalon is nagyon sokat számított a külső. Akik önértékelésének fontos része volt, hogy vonzóak, sportosak, szépek legyenek, idősödve nehezebben élték meg a ráncok megjelenését és a test hanyatlását. Akiknek nem ez volt a legfontosabb, könnyebben fogadták el a testük változásait.
Mitől félnek a legjobban?
Azt hinnénk, hogy a haláltól, de a valóságban inkább a haldoklás folyamatától. Attól, hogy egy kórházi ágyon fekve, kiszolgáltatva, csöveken lógva éri őket a vég, vagy elvesztik az emlékeiket. Félnek, hogy eljön a pillanat, amikor már nem ismerik meg a szeretteiket.
Összességében mégis legtöbben az idősödés pozitív oldalát látják, mert minden kornak megvan a maga szépsége. Már nem kell annyit harcolniuk, már nem küzdenek a sikerért, már nem akkora a nyomás és felelősség rajtuk, így jobban tudják élvezni az életüket. Több idejük jut magukra, a szerelemre, a családra, a hobbira. Ezt próbálják kiélvezni, mert ki tudja, meddig tart még…
Forrás: RevLydia