Mit tehetsz, ha stadion épül az utcád végében?

A közelmúltban bejárta a magyar sajtót a hír, hogy Újpesten, a Fóti úton egy új, 18–22 ezer fős stadiont terveznek felépíteni. A helyszínválasztás meglepő sokak számára, mivel egy kertvárosi, jellemzően családi házas övezet közvetlen közelében található. Bár a projekt hivatalosan még tervezési fázisban van, az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, a döntéshozók kész tényként kezelik a stadion megépítését. A beruházás mögött a MOL áll, és a tervek szerint nemcsak stadion, hanem sportpályák, közösségi terek és rekreációs zöldfelületek is helyet kapnának a területen.

Egy döntés, amiből pont az érintetteket hagyták ki

Az érintett terület lakói közül sokan csak a sajtóból értesültek a tervezett beruházásról, holott az építkezés jelentős hatással lehet az életminőségükre: állandósuló forgalmi torlódások, tömegrendezvények, esti koncertekből eredő zajterhelés, a nyugalom elvesztése, parkolási káosz és az ingatlanárak csökkenése – és ez csak néhány a várható következmények közül. Egy labdarúgó-mérkőzés idején több ezer szurkoló érkezhet a környékre, sokan autóval, ami a kis utcák forgalmát megbéníthatja, a zaj pedig akár késő estig is elhúzódhat. Egy nagyobb koncert esetén pedig a hanghatás akár több száz méterre is zavaró hatással lehet a környék lakóira.

Úgy tűnik, hogy a projektet a városvezetés – élén az újpesti polgármesterrel – és a választókerület országgyűlési képviselője inkább elfogadja, mintsem megkérdőjelezi. A lakosság tájékoztatása, a valódi párbeszéd elindítása helyett a MOL-csoport, az Újpest FC tulajdonosa hirdetett lakossági fórumot 2025. július 21-ére. A lakosok közül sokan azonban úgy érzik: ez már csak formaság, a valódi döntések már megszülettek, őket pedig kihagyták.

Milyen jogokat sérthet egy ilyen beruházás?

Az Alaptörvény és az önkormányzati törvény alapján minden magyar állampolgárt megillet a jog, hogy lakókörnyezete alakításában – különösen nagy horderejű, életminőséget érintő kérdésekben – véleményt nyilvánítson, és részt vegyen a döntéshozatalban. A 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról előírja az ügyfelek megfelelő tájékoztatását, valamint a nyilvánosság biztosítását. Ez a törvény szabályozza a közigazgatási hatósági ügyek általános menetét, és kimondja, hogy az érintett állampolgárokat az eljárások során tisztességes módon be kell vonni, különösen akkor, ha a döntés közvetlenül érinti az életkörülményeiket vagy jogaikat.

A tervezett stadion esetében felmerülhet, hogy:

• nem történt kellő időben lakossági konzultáció,
• a környezeti hatásvizsgálatban nem vették figyelembe a lakosság közvetlen életminőségére gyakorolt hatásokat,
• nem biztosították a tényleges részvétel lehetőségét a döntési folyamatban.

A beruházás nem csak a közvetlen szomszédságot érintheti: egy ilyen létesítmény körülbelül 500–800 méteres sugarú körben jelentősen módosíthatja a mindennapokat – zajhatásokkal, közlekedési változásokkal, idegenforgalmi nyomással.

Kiknek lenne kötelességük kiállni a lakosságért?

1. Az önkormányzatnak – beleértve a polgármestert és a képviselő-testületet – törvényi kötelessége a településen élők érdekeinek képviselete. Ez nemcsak azt jelenti, hogy véleményt formálnak, hanem hogy aktívan lépéseket is tesznek: konzultációkat szerveznek, például a zajvédelemről vagy a forgalomszabályozásról, javaslatokat dolgoznak ki – ilyen lehet egy részletes zajvédelmi terv, lakossági parkolóövezetek kialakítása, közlekedési terelések újragondolása –, és alternatívákat keresnek a helyszínre, az építkezés mértékére vagy a funkciók megosztására vonatkozóan. Ezek nem pusztán technikai kérdések: ezekben valódi politikai akaratot és felelősségvállalást kellene tanúsítaniuk azoknak, akiket a helyiek épp azért választottak meg, hogy képviseljék az érdekeiket.
2. Az országgyűlési képviselőnek – akinek nemcsak az a feladata, hogy választókerületének érdekeit az Országgyűlésben és a kormányzati döntéshozók felé közvetítse, hanem hogy aktívan figyelje és feltárja az állampolgárok jogos aggodalmait, közvetlen kapcsolatot tartson a lakossággal, és fellépjen olyan ügyekben, amelyekben a választók érdekei sérülhetnek – például nyilvános megszólalással, a médián keresztüli nyomásgyakorlással, vagy közvetlen lobbitevékenységgel a beruházó és az önkormányzat felé.
3. A főváros vezetésének – mivel Budapest városszerkezeti szintű változásairól van szó, a Fővárosi Önkormányzat és a főépítész is érintett lehet.
4. A környezetvédelmi hatóságoknak – akiknek kötelességük lenne alapos vizsgálatot lefolytatni, figyelembe véve a lakossági visszajelzéseket is.

Mit tehet a lakosság – különösen azok, akiket közvetlenül érint a stadionépítés?

• Vegyenek részt a fórumon: akkor is, ha úgy érzik, a döntés már megszületett. A dokumentált tiltakozás, a kérdések feltétele, az érvek elhangzása fontos visszajelzés lehet.
• Szerveződjenek: helyi civil egyesület, lakóközösség, petíció, sajtómegjelenés – ezek mind segíthetnek nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
• Forduljanak ügyvédhez vagy jogsegélyszolgálathoz: elméletileg jogi úton is lehetőség nyílhat a környezetvédelmi hatástanulmány megtámadására, de ez hosszú, költséges folyamat, amit kevesen engedhetnek meg maguknak – ezért lenne különösen fontos, hogy a képviseletükre megválasztott politikusok ne csak szóban, hanem konkrét lépésekkel is kiálljanak mellettük.
• Keressenek szakmai partnereket: környezetvédő, jogvédő vagy civil jogi szervezetek – akár országos, akár nemzetközi szinten – értékes szakmai és kommunikációs támogatást nyújthatnak. Segíthetnek a jogi lehetőségek feltérképezésében, médiakapcsolatok kiépítésében vagy abban, hogy az ügy nagyobb nyilvánosságot kapjon. Ezek a szervezetek azonban sem a helyi közösség fellépését, sem a helyi döntéshozók felelősségét nem válthatják ki – csak megerősíthetik azt.

Kilátások – mit lehet elérni nyilvános fellépéssel?

A hollandiai Utrecht egyik kertvárosi övezetében 2019-ben egy 20 ezres koncertcsarnok ellen tiltakoztak a helyiek. Szervezett lakossági fellépésük nyomán a városvezetés új helyszínt keresett, figyelembe véve a zaj- és forgalmi terhelés hatásait. Egy másik példa Berlin külvárosából ismert, ahol a lakosok bíróságon érték el, hogy a rendezvénycsarnok működését csak szigorú korlátozásokkal engedélyezzék.

Az újpesti lakók is elérhetnek bizonyos garanciákat, ha nyilvánosságot adnak a problémáknak: például kötelező zajvédelmi intézkedéseket, zajcsökkentő falakat, a közlekedési rend átalakítását, parkolási zónák védelmét, vagy akár azt, hogy a létesítmények használata számukra kedvezményesen vagy ingyenesen történjen. De ezek a garanciák ritkán születnek meg automatikusan – ki kell harcolni őket.

Mit lehet elérni hazai példák alapján?

Korábbi hazai stadionépítések – például a debreceni Nagyerdei Stadion vagy a szombathelyi Haladás Stadion – esetében az érintett lakosság több alkalommal elérte, hogy mérjék és korlátozzák a zajszinteket, illetve hogy egyes eseményeket kizárólag meghatározott időpontokban tarthassanak meg. Bár nem jellemző, de előfordult, hogy a környékbeliek számára ingyenes vagy kedvezményes belépést biztosítottak bizonyos eseményekre, vagy a beruházók közösségi fejlesztéseket – például parkosítást, játszótereket – vállaltak. Voltak helyek, ahol kötelezővé tették a rendezvények utáni takarítást vagy a parkolási rend visszaállítását is.

Ahhoz, hogy az újpesti lakók hasonló előnyöket tudjanak érvényesíteni, világos követeléseket kell megfogalmazniuk, következetesen képviselniük kell saját érdekeiket, és olyan nyomást kell gyakorolniuk a döntéshozókra, amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni – sem politikai, sem társadalmi szinten. Fontos tudni, hogy a tervezett kiegészítő létesítmények – sportpályák, zöldfelületek, közösségi terek – elvileg a helyi lakosság számára is használhatók lesznek, de egyelőre nem világos, milyen feltételekkel (például belépődíjjal vagy ingyenesen), és valóban elegendő kompenzációt nyújtanak-e azoknak, akik rendszeresen szenvedik el a stadion miatti kellemetlenségeket.

Miért nem elég a sajnálkozás?

A lakosság joggal várná el, hogy a képviseletükre választott vezetők ne csak széttárt karokkal közöljék: „Ez nem rajtunk múlik”, hanem valóban küzdjenek az érdekeikért – kérdéseket tegyenek fel, vizsgálatokat kezdeményezzenek, és ne fogadják el feltétel nélkül a beruházó szándékait.

Az elmulasztott lakossági tájékoztatás, a nyílt párbeszéd hiánya, a „kész tények” kommunikációja aláássa a demokratikus működés alapjait, különösen akkor, ha a tervezett létesítmény közvetlen hatással van egy adott körzet lakóira.

A legfontosabb: hallasd a hangod!

A 2025. július 21-i fórum kulcsmomentum lehet. Ha a lakosok elmennek, megszólalnak, összefognak, akkor a döntéshozók sem tehetnek úgy, mintha minden rendben volna. Ez nem csupán egy stadion építéséről szól – hanem arról, hogyan dönthetünk közösen a saját lakókörnyezetünkről.

A lehetőség adott. Élni vele – közös felelősségünk.

Ha szeretnél részt venni az Újpest FC tulajdonosa, a MOL-Csoport által 2025. július 21-én, hétfőn 17:00 órára meghirdetett lakossági fórumon, itt találsz róla információt és itt tudsz regisztrálni.