Napi szonáta-adag.
Egy torontói kórházban az epilepszia és a zenehallgatás összefüggéseit tanulmányozták, és ígéretes eredmények születtek. A Dr. Marjan Rafiee és Dr. Taufik Valiante vezette csapat (Krembil Brain Institute, Toronto Western Hospital) úgy találta, hogy Mozart zeneművei csökkenthetik az epilepsziás rohamok gyakoriságát.
A tanulmány eredményeit nemrég közölték egy neves nemzetközi folyóiratban. A kutatók a ’D-dúr kétzongorás szonáta K. 448’ hatását vizsgálták a rohamokra, egy másik zeneművel összehasonlítva. Utóbbi egy kevert változata az eredeti műnek, matematikailag ugyan hasonlatos, de hiányzik belőle a ritmikusság és véletlenszerűen mixelt elemeket tartalmaz.
Az elmúlt 15-20 évben a kutatók már számos dolgot megtudtak arról, hogy Mozart műveinek hallgatása csökkenti a rohamok gyakoriságát az epilepsziában szenvedőknél.
Az egyik nagy kérdés azonban az volt, hogy más, kontroll zenékhez képest vajon hatékonyabbnak bizonyulnak-e a nagy zeneszerző bizonyos darabjai.
A kutatók 13 beteget vizsgáltak egy éven keresztül. 3 hónapos alapozó szakaszt követően a páciensek fele Mozart szonátáját hallgatta meg minden nap, 3 hónapon keresztül, majd újabb 3 hónapig a kevert változatot. A csapat másik fele fordítva tette ezt: először a mixelt zenét hallgatta, majd Mozart eredetije következett.
A pácienseknél rohamnaplókat vezettek. Az eredmények szerint a napi adag Mozart K. 448 a rohamok csökkenésével járt. Ez pedig kiegészítő terápiás lehetőséget biztosít az epilepsziával élők számára.
Az epilepszia a leggyakoribb súlyos neurológiai rendellenesség, kb. 50 millió embert érint világszerte. A rohamokat leginkább gyógyszeresen csökkentik, azonban a betegek 30 százalékánál a pirulák nem hoznak eredményt.
A kutatás számos kérdést felvetett, és további irányokat jelölt ki annak érdekében, hogy mélyebben megértsék az összefüggéseket és az eddigi ígéretes eredményeket. A kutatók most nagyobb volumenű, hosszabb időszakra kiterjedő vizsgálatokat terveznek, amelybe az eddiginél több beteget vonnának be.
