Nem elég a molinó! 2+1 forgatókönyv a tervezett újpesti stadion árnyékában élő kertvárosi lakóknak

Mi történhet a Fóti út 141. alá tervezett stadion ügyében és mit nyerhetnek a lakók, ha profi módon lépnek fel?

A szomszédban stadion épül

Újpest kertvárosi részén, a Fóti út 141. alatt a következő években egy új, 18–22 ezer férőhelyes stadion épülne. A beruházó mögött a MOL áll, az elővételi szerződés a területre már alá van írva, és a hivatalos tervek szerint a létesítmény 2027-re elkészül.

A környék közvetlen, 1–1,5 km-es körzetében körülbelül 6 500 ember él – Újpest teljes, nagyjából 95 ezres lakosságának alig 7%-a. Ez a szám rögtön rámutat a legnagyobb problémára: a döntéshozók szemében az érintett lakók kisebbségben vannak, így ha nem képesek egységes, jogilag is megalapozott fellépésre, kevés beleszólásuk marad a saját környezetük jövőjébe.

A lakók egy része még mindig abban bízik, hogy majd „az állam” vagy „az önkormányzat” megvédi őket. Csakhogy a tapasztalat eddig másról szól: az újpesti polgármester, a választókerület országgyűlési képviselője és a körzet önkormányzati képviselője ugyan megjelent a lakossági fórumokon, de az érdemi cselekvés szintjén mindössze együttérző szavak és önszerveződésre buzdítás hangzottak el. Budapest Főváros Önkormányzata és a főpolgármester eddig nem adott ki hivatalos állásfoglalást vagy közleményt a tervezett stadionépítés kapcsán, ami arra utal, hogy egyelőre nem várható tőlük aktív szerepvállalás a projekt feltételeinek alakításában. És mivel a jelenlegi kormányzati politika hagyományosan támogatja a nagyszabású sportberuházásokat, ezért a döntéshozói mozgástér elsősorban a helyi és fővárosi szereplők kezében van.

Két biztosan reális és egy kevésbé valószínű forgatókönyv létezik.

Forgatókönyv No. 1 – A „szimbolikus ellenállás” útja

Ebben a változatban a lakók ugyan nem passzívak, de az eszköztáruk kimerül a látványos, ám jogilag hatástalan tiltakozásban.

Lépésről lépésre:

1. Lakossági fórumok és molinók: Megjelennek a helyszínen vagy a fórumokon, „StadiNO” és hasonló feliratokkal, a helyi sajtóban rövid hírek születnek róluk.
2. Online petíciók: Több száz aláírást gyűjtenek, de ezeknek nincs kötelező erejük a beruházó vagy a hatóságok számára.
3. Félinformáció és megosztottság: Nem minden érintett lakó csatlakozik, sokan nem is tudnak pontosan a beruházás részleteiről.
4. Jogi lépések elmaradása: Nincs ügyvédi képviselet, nem vesznek részt hivatalosan a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásokban, így véleményük nem lesz része a hivatalos dokumentációknak.
5. A beruházás halad tovább: Az engedélyeket a kormányhivatal kiadja, a kivitelezés elindul.
6. Eredmény: A stadion megépül, de a lakók szempontjai alig érvényesülnek. Nincs garantált zajvédő fal, közlekedési tehermentesítés vagy zöldsáv.

Tanulság: A jogi és szakmai háttér nélküli tiltakozás főleg morális üzenet, de a végkimenetelt érdemben nem befolyásolja.

Forgatókönyv No. 2 – A „profi érdekképviselet” útja

Itt a lakók felismerik, hogy önmagában a közösségi felháborodás kevés, és jogászok, szakértők bevonásával tudják csak biztosítani, hogy alkupozícióba kerüljenek.

Lépésről lépésre:

1. Önszerveződés és vezetői mag kialakítása: Kialakul egy 5–10 fős mag, amely koordinálja az akciókat és kapcsolatot tart a szakértőkkel.
2. Ügyvédi és szakértői háttér: Környezetvédelmi, építési jogban jártas ügyvédet, valamint zajvédelmi és forgalomszakértőt bíznak meg, akik képviselik őket a hivatalos eljárásokban.
3. Formális jogi részvétel: A lakók hivatalosan ügyfélként jelentkeznek be az engedélyezési folyamatokba, így kötelező figyelembe venni az észrevételeiket és kifogásaikat.
4. Közösségi mozgósítás: Széles körű részvétel a fórumokon, több száz fős megjelenés, médiakampány, nyílt levelek a döntéshozóknak.
5. Célzott követeléslista:
   • magas zajvédő fal és erdősáv kialakítása a stadion körül
   • parkosított közösségi terek
   • forgalomterelő és parkolási szabályok rendezvények idején
   • ingyenes vagy kedvezményes belépő a helyieknek bizonyos eseményekre
   • rendezvények időbeli korlátozása
6. Tárgyalások és megállapodás: A beruházó – a nyilvánossági nyomás és a jogi érdekérvényesítés hatására – hajlandó kompromisszumra, amelyet a hatóságokkal egyeztetve rögzítenek.
7. Eredmény: A stadion megépül, de a lakók elérik, hogy az életterük élhető maradjon, és bizonyos előnyöket is kapjanak.

Tanulság: Bár a stadion így is megépül, a lakók érdemi alkupozícióba kerülnek, és kézzelfogható eredményeket érhetnek el.

Forgatókönyv No. 3 – A stadion máshová kerül

Ez a változat a legkevésbé valószínű, de nem lehet teljesen kizárni.

Mikor lehet reális?

Az alábbi esetekben fordulhat elő:

• Ha a terület tulajdonjogával vagy használati jogával kapcsolatban váratlan jogi akadály merül fel (például környezetvédelmi, régészeti vagy ipari kármentesítési kötelezettség).
• Ha a beruházás költségei a tervezett helyszínen hirtelen jelentősen megemelkednek (például talajszennyezés miatt), és egy másik telek gazdaságosabbá válik.
• Ha a nyilvánossági nyomás és a politikai érdek olyan szintet ér el, hogy a döntéshozók presztízsveszteség nélkül tudják áthelyezni a projektet.

Mi történne ez esetben?

A stadion Újpesten, de egy másik helyszínen megépülne, hiszen a projekt célja a helyi csapat otthonának megteremtése. A környékbeli lakók megkönnyebbülnek, de az új helyszín lakói hasonló helyzetbe kerülnének.

Reális esély: Alacsony. A jelenlegi állapotban az elővételi szerződés, a telek adottságai és a politikai bejelentések alapján kicsi az esély a helyszín megváltoztatására.

Lakossági akcióterv – Lépésről lépésre a tényleges eredmény felé

A sikeres érdekérvényesítés nem egyetlen nagy csatából áll, hanem sok apró, egymásra épülő lépésből. Az alábbi ütemterv segít abban, hogy a helyi közösség ne csak hallassa a hangját, hanem kézzelfogható eredményeket is elérjen.

1. Azonnali (0–2 hónap) – Az alapok lefektetése

• Magcsapat felállítása: 5–10 fős szervezői kör, világos szereposztással (jogi kapcsolattartó, sajtókapcsolat, közösségi koordinátor, pénzügyfelelős).
• Információgyűjtés: A tervek, engedélyezési dokumentumok és hivatalos határidők összegyűjtése, nyilvános források átnézése.
• Pénzügyi forráskeresés: Közösségi adománygyűjtés, helyi vállalkozók támogatása a jogi és szakértői költségek fedezésére.
• Első nyilvános nyilatkozat: Sajtóközlemény a lakók egységes álláspontjáról és céljairól.

2. Rövid táv (2–6 hónap) – Jogi és szakmai pozíció megszerzése

• Ügyvédi megbízás: Építési, környezetvédelmi és közigazgatási jogban jártas ügyvéd bevonása.
• Szakértői vizsgálatok: Független zaj-, forgalom- és környezeti hatástanulmány készíttetése, amely tudományos alapra helyezi a követeléseket.
• Hivatalos ügyféli státusz megszerzése: Bejelentkezés az engedélyezési eljárásba, hogy a lakók jogilag is részt vegyenek a folyamatban.
• Célzott médiakampány indítása: Helyi és országos médiumok bevonása, hogy a nyilvánossági nyomás növelje az alkupozíciót.

3. Középtáv (6–18 hónap) – Tárgyalás és nyomásgyakorlás

• Egységes követeléslista kidolgozása: Konkrét, mérhető feltételek (zajvédő fal magassága, erdősáv mérete, közlekedési szabályok, zöldterület nagysága, helyi kedvezmények).
• Kapcsolatfelvétel döntéshozókkal: Rendszeres egyeztetések a polgármesterrel, országgyűlési képviselővel, beruházóval, kormányhivatallal.
• Civil és szakmai szervezetek bevonása: Környezetvédelmi egyesületek, jogvédő szervezetek, lakossági érdekképviseletek támogatásának megszerzése.
• Tárgyalási stratégia kialakítása: Nem a beruházás teljes leállítása, hanem a feltételek javítása a cél – ez növeli az esélyt a megállapodásra.

4. Hosszú táv (18–36 hónap) – Ellenőrzés és betartatás

• Megállapodás rögzítése: Írásbeli, jogilag kötelező erejű megállapodás a beruházóval és az önkormányzattal.
• Kivitelezés felügyelete: A vállalt feltételek teljesítésének folyamatos ellenőrzése (pl. zajvédő fal építése a tervezett magasságban, zöldterület kialakítása).
• Működés alatti kontroll: Rendezvények idején a forgalmi és zajterhelési szabályok betartásának figyelése, szükség esetén jogi lépések indítása.

Miért fontos ez a struktúra?

Mert így minden szakaszban világos feladatok, felelősök és határidők vannak. Nem csupán tiltakozás zajlik, hanem egy előre felépített stratégia, amely a projekt teljes életciklusát lefedi az előkészítéstől az üzemeltetésig.

Záró gondolat

A Fóti úti stadion ügye jó eséllyel nem a „megépül vagy nem épül meg” kérdése, hanem az, hogy hogyan és milyen feltételekkel épül meg. Ebben a helyzetben nem elég a molinó, nem elég a felháborodás. Jogi, szakmai és kommunikációs eszközökkel lehet valódi hatást gyakorolni – a környékbeli kertvárosi lakók végül olyan feltételek és kedvezmények mellett élhetnek majd, amilyeneket saját maguk képesek kiharcolni.

Látványtervek: mol.hu