Életközepi stabilitás.

Sokan úgy emlékeznek vissza a fiatal korukra, hogy akármennyit is ettek, nem híztak. Idősödve viszont mintha egyre több kiló maradna rajtunk. Ennek ellenére egy új tanulmány azt állítja, hogy az anyagcserénk sokkal később lassul csak le, mint ahogyan eddig hittük.

A kutatók szerint az időseknél az anyagcsere, a kalóriaégetés sebessége ugyanolyan gyors, mint akár a húszas éveikben járóknál. A felmérések szerint a kalóriaégetés foka a csecsemőkorban a legmagasabb.

A Duke Egyetem (USA) kutatócsoportja nemzetközi együttműködés keretében 6600 ember adatait elemezte (egyhetestől 95 éves korig) 29 országból.

A vizsgálatok kiemelten kezelték a pubertást, a menopauzát és más életfázisokat. Nagyon úgy tűnik, hogy az anyagcsere fontos állomásai nem esnek egybe az életünk mérföldköveivel.

Korábban már számos kiterjedt tanulmány vizsgálta, hogy a szervezet mennyi energiát használ fel az alapvető életfunkciók ellátásához, így például a légzés, az emésztés, a vér pumpálása során, azaz mennyi kalória szükséges ahhoz, hogy életben maradjunk. Ez azonban csak a napi energiaszükségletünk 50-70%-át teszi ki, hiszen ha mosunk, kutyát sétáltatunk vagy épp kertészkedünk, az is mind energiát igényel.

A teljes napi energiafelhasználás meghatározásához a kutatók az ún. ’kétszer jelölt víz’ módszert alkalmazták. Ez egy vizeletvizsgálat, amelynek során a vízben lévő molekulákat a természetes módon előforduló nehezebb molekulákkal helyettesítik, utóbbiak ugyanis nyomonkövethetők.

Noha a kutatók ezt a technikát már 1980-as években is ismerték, a költségek miatt a tanulmányok mérete korlátozott volt. Most több laboratórium osztotta meg az adatát egy közös bázisban, így nyílt lehetőség egy nagyszámú minta elemzésére.

Az ember életnek első 12 hónapjában egyre gyorsul az energiafelhasználása, egy egyéves totyogó kb. 50%-kal gyorsabban égeti el a kalóriákat, mit egy felnőtt. Ez pedig nem csak azért van így, mert a csecsemők azon igyekeznek, hogy megháromszorozzák a súlyukat

A csecsemőkori fellendülés után az anyagcsere kb. évente 3%-kal lassul, amíg el nem érjük a 20-as éveinket, amikor ismét a normális szintre áll be. Meglepő módon még a pubertáskori változások sem indukáltak gyorsulást.

A középkorú ember eredményei szintén meglepetéseket tartogattak. Az adatok ugyanis arra utalnak, hogy a vastagadó derekakért ugyan számos tényező felelhet, de a lassuló anyagcsere nincs köztük.

Az energiafelhasználás valójában a középső évtizedeinkben (30-as, 40-es, 50-es éveink) volt a legstabilabb. Még a terhesség alatt sem volt a nők kalóriaigénye több vagy kevesebb a vártnál, figyelembe véve a baba fejlődése miatti növekedést.

Az adatok szerint az anyagcserénk nem igazán kezd hanyatlani egészen 60 éves korunkig. A csökkenés fokozatos, mindössze 0,7% évente. A 90-es éveiben járó embernek 26%-kal kevesebb kalóriára van naponta szüksége, az élete közepén fogyasztott mennyiséghez viszonyítva.

A kutatók az eredményeket a Science folyóiratban publikálták.