A szívelégtelenség ma már szinte népbetegségnek számít. 4 felnőttből 1-nél ki fog alakulni valamikor élete folyamán.

Csak az USA-ban 6,7 millió beteget regisztráltak, a becslések szerint 2030-ra ez a szám 8,5 millióra nő majd.

Rengeteg kutatás irányul arra, hogy hogyan javíthatnák a pangásos szívelégtelen betegek hosszútávú kilátásait, mivel ezen betegek alig több mint fele marad életben 5 évnél hosszabb ideig a diagnózist követően és csak 35%-uk számíthat arra, hogy 10 évnél tovább él, miután kialakul nála a betegség. A számos trend és irányvonal közül, a legígéretesebbeket válogattuk ki, melyek forradalmasíthatják a szívelégtelenség gyógyítását.

1. A szívizom regenerációja

A Cambridge Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az emberi őssejtek szívsejtekké is fejlődhetnek. Ennek köszönhetően a jövőben megtalálhatják a megoldást a szívroham következtében megsérült szívizomsejtek helyreállítására vagy növekedésére. Ezt az új kutatási területet regeneratív gyógyászatnak nevezik.

2. Kémiai reakciók vizsgálata

A szívünk azért ver gyorsabban, amikor testmozgást végzünk, vagy félünk, mert ilyenkor meghatározott kémiai anyagok szabadulnak fel testünkben. Ezek a kémiai anyagok küldik az utasítást szívünk számára, hogy „keményebben dolgozzon”. A szívelégtelenségnél a szív izmai nem reagálnak megfelelően ezekre a kémiai anyagokra. A manchesteri egyetemen jelenleg arra keresik a választ, hogy miért nem reagálnak ilyen helyzetben a szívizomsejtek a szokásos módon, és milyen kezeléssel lehetne mégis visszaállítani őket a megfelelő üzemmódba.

3. Az elektromos impulzusok helyreállítása

A manchesteri egyetemen a szív sejtjeinek azon részeit is tanulmányozzák, melyek a szívverés elektromos impulzusait továbbítják. A szívelégtelenség ezeknek a funkcióknak a sérülését okozhatja, ami miatt szívritmuszavar, például pitvarfibrilláció alakulhat ki.  A kutatások azt célozzák, hogy megelőzhetőek legyenek ezek a ritmuszavarok.  A kutatócsoport e célból az újszülöttek sejtfejlődését tanulmányozza, ami mind a szívelégtelenséggel küzdő felnőttek, mind fejlődési rendellenesség miatt szívproblémával született csecsemők gyógyításában sokat segíthet.

4. A szívizomsejtek elhalásának okai

A Kingston egyetem tudósai azt tanulmányozzák, hogy miért halnak el a szívizom sejtjei. Bizonyos fehérjék sejthalálban és szívkárosodásban betöltött szerepét kutatják. Ezen felül azt próbálják meg kideríteni, hogy ezek a fehérjék hogyan járulnak hozzá a szívelégtelenség kialakulásához.

5. Az energiaszint növelése

Az Oxford egyetemen a kreatint tanulmányozzák. Ez egy olyan molekula, amely tárolja és továbbítja azt az energiát, ami a szívizmok összehúzódásaihoz kell. Ha a szívizomsejtek kreatintartalmát növelik, akkor megóvhatják a szívet az esetleges károsodástól (például szívroham esetén) és javíthatják a regenerációt.

6. Légzési nehézségek

A morfium fájdalomcsillapító hatása is kutatások tárgya a szívelégtelenség vonatkozásában. Azt próbálják kideríteni, hogy ez a más betegségeknél már hatékonyan alkalmazott szer enyhítheti-e a szívelégtelen betegek légzési nehézségeit.

7. Artériás érfalmerevség

Az enyhe krónikus veseelégtelenség, mely viszonylag gyakori betegségnek számít, megemeli a szívproblémák kialakulásának valószínűségét is. Léteznek vizelethajtók, (melyet magas vérnyomású betegeknek szoktak felírni), melyekkel klinikai vizsgálatokat végeznek arról, hogy hogyan képesek megállítani az artériás érfalmerevség kialakulását a veseelégtelen betegnél, és megakadályozni a szív károsodását.

Az elmúlt évtizedekben már rengeteget javultak a szívelégtelenséggel küzdő betegek életkilátásai, és ami ma természetesnek számít pár évtizede még elképzelhetetlen volt. Valahogy úgy, ahogy ezek a fejlesztés alatt álló új technológiák most nekünk. Még ha nem is mindegyikük lesz eredményes a gyakorlatban, de ha néhányat sikerül a gyógyítás szolgálatába állítanunk, az már óriási ugrást fog jelenteni.