Az étel megbecsülése.
A 88 éves Sir Michael Caine még most is remek formában van. Bár a filmezéstől nemrég visszavonult (aztán visszakozott), a konyhában ma is szívesen sürgölődik. Elmondása szerint az egészségét a gyerekkori étkezésének is köszönheti. Sőt, annál sokkal többet tanult meg a tányérra került ételektől: életre szóló tanítást kapott.
Caine London déli részén született. Az apja a halpiacon volt portás, emellett nagy szerencsejátékos. Marhát sosem vett, mert az túl drága volt, viszont sok halat szerzett. Ezért aztán a fiú mindenféle fajtájú halat evett vagy 15 éven keresztül. Csak később realizálta, hogy ezzel milyen sokat tett az egészségéért.
A II. világháború idején a családot kitelepítették a náci bombázások elől, 6 évig egy farmon éltek. Az étel itt fantasztikus volt. Michael ugyanis megtanulta, hogy mikén fogjon nyulat, fácánt, foglyot, ezért a vacsorát gyakran saját kezeivel kapta. Emellett az édesanyja ragaszkodott hozzá, hogy zabkását egyen reggelire, így 15 éven át azzal indította a napot. Friss zöldséghez is könnyen jutott, hiszen a kertben veteményeztek.
Véleménye szerint a II. világháború szintén (ha mondhatjuk ezt) elősegítette az egészséges táplálkozást, már amennyiben hogy nem lehetett cukorhoz vagy cukros üdítőhöz jutni. Ez persze a hiány és szegénység miatt volt, de azt mindenesetre megalapozta, hogy a fiú nem szokott rá az édes ízekre. A jegyrendszer pedig beosztásra nevelt és megtanította azt is, hogy értékelje az ételt.
Caine egyébként még most, 88 évesen is főz, specialitása a vasárnapi ebéd és a világ (állítólag) legjobb sült krumplija.
