Képzeljük el, hogy egy szívátültetésre váró betegnek nem éveket kell töltenie a transzplantációs listán, hanem akár néhány napon belül új szervhez juthat – méghozzá egy genetikailag módosított sertésből. Elsőre sci-finek tűnhet, pedig az orvostudomány épp egy ilyen fordulóponthoz közelít: az állati eredetű szervek valódi megoldást jelenthetnek a krónikus szervhiány problémájára.
Miért pont sertés mentheti meg az életünket?
A sertés anatómiai és élettani szempontból meglepően jó „donorjelölt”: szíve méretében és működésében is hasonlít az emberéhez, az állat gyorsan növekszik és viszonylag könnyen tenyészthető. A génszerkesztési technológiák fejlődésével ma már olyan sertéseket hoznak létre, amelyek szervei kevésbé váltanak ki kilökődési reakciót az emberi szervezetben. Ez a fejlesztés alapjaiban változtathatja meg a transzplantációs gyakorlatot.
Valóban kerülhet emberbe sertésszív?
2024-ben az Egyesült Államokban több olyan páciens is kapott sertésszívet, akiknél semmilyen más kezelési lehetőség nem jöhetett szóba. Bár ezek a beavatkozások egyelőre kísérleti stádiumban zajlanak, az első eredmények biztatóak. Egyes szervek – például vesék és szívek – már órákon, sőt akár napokon át is működtek emberi testben. A legnagyobb kihívást továbbra is az immunrendszer jelenti, amely hajlamos elutasítani az idegen eredetű szervet.
És a biztonság? Nem jár ez komoly kockázatokkal?
A kutatók kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a transzplantációra szánt sertések ne hordozzanak olyan vírusokat, amelyek emberre is átterjedhetnek. Emellett a hatóságok szigorúan szabályozzák azt is, hogy ezek a génmódosított állatok ne kerülhessenek be az élelmiszeriparba, sem hús formájában, sem más módon feldolgozva. A cél nem az, hogy az emberi szerveket tömegesen állati szervekkel helyettesítsük, hanem hogy utolsó mentsvárként kínáljunk lehetőséget azok számára, akik másként már nem juthatnának életmentő szervhez.
Etikus ez egyáltalán? Hol húzódik a határ ember és állat között?
Az ilyen beavatkozások etikai kérdéseket is felvetnek: vajon elfogadható-e, hogy egy másik fajt az emberi élet szolgálatába állítunk? A kutatók szerint ezek a dilemmák jogosak, ugyanakkor úgy látják: ha egy ember élete múlik rajta, az erős érv a technológia alkalmazása mellett – természetesen szigorú szabályozással, átlátható feltételekkel és az állatjóléti szempontok tiszteletben tartásával.
Mit jelenthet mindez nekünk?
A szív- és vesebetegségek az életkor előrehaladtával egyre több embert érintenek. Az állati eredetű szervátültetés áttörést jelenthet azok számára, akiknek már nincs lehetőségük humán donorra várni. Ha a technológia biztonságossá és elérhetővé válik, akár évekkel is meghosszabbíthatja az érintettek életét – méghozzá jó életminőséggel.
Egy új korszak kapujában állunk
A sertésszív alkalmazása tehát nem csupán orvosi bravúr, hanem egy új korszak hajnala is lehet: egy olyan korszaké, ahol a remény már nem csupán a humán donorszervek elérhetőségén múlik, hanem azon is, hogy a xenotranszplantációban (állati szervek emberbe ültetésében) rejlő lehetőségek mennyire válhatnak a gyógyítás biztonságos és elfogadott részévé.
