Több ismeret, jobb életminőség.

Ki számít öregnek a nyelvtanuláshoz? A szakértők szerint senki! A tanulmányok szerint ugyanis bárki, bármilyen korban nekifoghat egy nyelv elsajátításának. Napjainkban ráadásul annyiféle módszer, lehetőség áll a rendelkezésünkre, hogy még könnyebb elkezdeni, mint bármikor korábban. Interaktív applikációk, online kurzusok, különféle szótanuló vagy épp beszédindító segédletek, nyelvklubok – a nyelvtanulás már nem izzadságos meló, hanem akár móka is lehet.

Korábban az agy neuroplaszticitását (agyunk alakíthatóságát) okolták azért, hogy időskorban már nem ragadnak ránk a nyelvek. Noha a neuroplaszticitás csökken a korral, elsősorban a berögződéseink, félelmeink gátolnak minket abban, hogy vénebb fejjel új dolgok tanulásába kezdjünk. A kutatások ugyanis azt támasztják alá, hogy a neuroplaszticitás romlásának ellenére képesek vagyunk új nyelv befogadására idősebb korban is, még akkor is, ha ez már nehezebb, keményebb feladat, mint a fiatalabb években.

Albert Costa, a Barcelonai Pompeu Fabra Egyetem neurológus professzora egy interjúban kijelentette, hogy az idősebbek bizonyos tekintetben előnyben vannak egy új nyelv tanulása esetén a fiatalokkal szemben. Ez főként abból adódik, hogy az idősebbek gazdagabb, nagyobb szókinccsel rendelkeznek, így több szót képesek egy idegen nyelvből is megtanulni. Azt viszont a professzor is elismeri, hogy mindezek ellenére a tanulás számukra nehezebb folyamat.

A jó hír az, hogy vannak olyan játékos alkalmazások, amelyek mind a nőket, mind a férfiakat játszva tanítják 6-90 éves korig. Ezekben már olyan szövegolvasó is van, amely segít az új szavak kiejtését elsajátítani.

A kétnyelvűség jótékony hatású a mentális egészségre az Edinburgh-i Egyetem kutatói szerint. Ők 648 Alzheimer kórban szenvedő beteg orvosi adatait elemezve arra jutottak, hogy az egynyelvű pácienseknél hamarabb fejlődött ki a demencia, mint azoknál, akik legalább 2 nyelven beszéltek. A vezető kutató, Thomas Bak szerint a késői nyelvtanulás előnyös, mert karban tartja az agyat.

Márpedig az agy frissességéhez gyakorlásra van szükség: napi egy új szó megtanulása, vagy a nyelvórák strukturális és funkcionális változásokat is előidéznek, amelyek által sokkal hatékonyabbá, rugalmasabbá válik az agyunk.

Tanácsosak a különféle fejtörők, rejtvények is, vagy akár a kártyajáték, kirakó, szókirakó – ezek is fiatalon tartják a gondolkodó szervünket. A szenioroknak javasolható az építés is, például egy madáretető fabrikálása, modellek készítése. A szakértők azt is ajánlják, hogy készpénzzel induljunk vásárolni, nagyszerű agytorna fejben ellenőrizni a visszajárót, összeadni, kivonni. Egyszerű gyakorlatokat is végezhetünk: fejben tartunk egy pár pontos listát, megjegyzünk címeket, mondatokat, nem írunk le mindent.

A New York-i Egyetem és az Amerikai Idegtudományi Akadémia is közzétette tanulmányait a demenciával és a kétnyelvűséggel kapcsolatban. Mindkét intézetben arra jutottak, hogy az egyik nyelvről másra átváltás az agyban aktiválja azon területeket, amelyek a végrehajtásért felelősek. Márpedig ez a terület felelős a feladatok elvégzéséért is. Ha gyakran használjuk ezeket a részeket, akkor csökken a szellemi hanyatlás veszélye, és késleltetni tudjuk a demencia kezdeti hatásait.

A kétnyelvűség nem csak az agyat tartja frissen, de a szociális kapcsolatokat is erősíti, márpedig ez nagymértékben hozzájárul az idősek általános jólétéhez, elégedettségéhez, minőségi életéhez.

Egy új nyelv egy egész új világot nyit ki a szeniorok számára, hiszen a nyelvvel együtt egy új kultúrát is megismernek. Felirat vagy szinkron nélkül nézhetik az adott nyelvű filmeket, olvashatják eredetiben a könyveket. Kezdjünk neki bátran egy új nyelv megtanulásának, akárhány évesek is vagyunk!