Kedvező változások.
Finn kutatók egy új tanulmányban állítják, hogy a mostani idősek sokkal jobb funkcionális képességekkel bírnak, mint a három évtizeddel ezelőttiek.
A Jyväskylä-i Egyetemen végzett tanulmány finn idősek szellemi és fizikai teljesítményét hasonlította össze két csoportban, a napjaink 75 és 80 év közötti szeniorait vetették egybe az 1990-es évek ugyanilyen korú időseivel.
A teljesítményre fókuszáló mérések arra irányultak, hogy az érettebb korúak miként menedzselik a napjaikat, ezek a mutatók tükrözik az ember funkcionális életkorát is. A 75 és 80 év közötti nőknél és férfiaknál az izmok erejét, a járás gyorsaságát, a reakciósebességet, a verbális folyékonyságot, az érvelési készséget és a munkamemóriát figyelték – ezek mind jobbnak bizonyultak a mostani öregeknél. A tüdőfunkciós tesztekben ugyanakkor nem figyeltek meg jelentős különbséget a két nemzedék között.
A magasabb fizikai aktivitás és a megnövekedett testméret megmagyarázta a gyorsabb sétát, valamint az erősebb izmokat a később született korosztályban A kognitív képességek javulása mögött meghúzódó legfontosabb tényező a hosszabb tanulási időszak, a magasabb szintű edukáció volt.
A később születettek már egy más világban nőttek fel, időközben sok kedvező változás történt. Ezek közé tartozik a minőségibb étkezés, a jobb egészségügyi ellátás, a higiénia, az átfogóbb iskolarendszer, a jobb munkakörülmények.
Az eredmények alapján a hosszabb élettartamot több olyan év kíséri, amelyekben jó minőségű életet tudnak az idősek is élni. A vizsgálatok arra is rávilágítanak, hogy idejétmúlt az a felfogás, ahogy az idősebb kort próbáljuk megérteni. Az öregedéskutató nézőpontjából úgy tűnik, hogy egyre több év adódik az életünk középső részéhez, derekához, miközben az élet végét jelentő stádium nem hosszabbodik számottevően. Ez reményteli eredmény mindnyájunk számára.
