Valójában a halászok védőszentje.

Az András a görög Andreasz névből származó férfinév, jelentése: férfi, férfias. Az András bibliai név, András apostol Jézus követője, Szent Péter testvére volt. A görögök között végzett térítőmunkája során i. sz. 60–70 körül Pátra városában szenvedett vértanúhalált egy „X” alakú keresztfán.

Fotó: mariannedorman.homestead.com/Wikimedia Commons

Érdekes, hogy mielőtt apostol lett volna, halászattal foglalkozott, ezért a halászok védőszentjeként tisztelik, noha mi magyarok „disznóölő Szent András”-ként emlegetjük.

November 30-ára esik az Andrások névnapja, ez Szent András emléknapja, hagyományokkal teli nap.

Ezidőtájt kezdődik az advent, ekkorra már véget érnek a mulatságok. Szeged környékén úgy mondták: „András zárja a hegedűt”. Ilyenkor, november végén kezdődtek a disznótorok, ezért nevezik „Disznóölő Szent András”-nak .

Forrás: KORENCHY LÁSZLÓ/Fortepan

Az András-napi szokások legtöbbje a párválasztáshoz kapcsolódik.

Az erdélyi Mezőpaniton a református lányoknak az udvaron kellett csillagokat gyűjtenie a kötényébe, ami után megálmodta, hogy ki lesz a vőlegénye. A palóc lányok viszont almát dugtak az eresz alá, amit az éjféli misére vittek később magukkal. Ha közben valaki megszólította őket, akkor annak a fia vagy rokona lesz a férjük a jóslás szerint.

Fotó: MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM / ERDÉLYI MÓR CÉGE/Fortepan

Ezen a napon gyümölcsfaágakat is szoktak vízbe állítani. Ha karácsonyig kizöldültek, akkor az farsangi férjhezmenést jósolt.

A legfontosabb hagyomány pedig a disznóölések megkezdése, ez a mai napig így van.

Régebben nem volt a falusi háztartásokban hűtőszekrény, ezért a disznóvágások ideje akkor érkezett el, amikor beálltak a tartós fagyok, vagyis november végén. Disznót ölni akármikor nem lehetett, a néphiedelem szerint, tilos volt újholdkor, mert férges lett. Kedd, péntek, vasárnap ugyancsak alkalmatlan, mert megromlana a hús.

A disznótor nagy munka, de egyben egy kisebb családi ünnep is. A sertés húsát és belsőségeit célszerű egy nap alatt feldolgozni, ezért a disznótorra vendégeket szokás hívni, akik segítenek a munkában. Tájegységenként változik, hogy milyen ételek, milyen sorrendben kerülnek az asztalra, és egyedi lehet a fűszerezés is. Van, ahol hagymás vérrel indítják a napot, és hurka is a fő fogások között szerepel.

Fotó: Fortepan

Ami biztos, hogy ezen a napon sok húsféle kerül az asztalra, még több pedig feldolgozásra, senki nem marad éhes és senki sem távozik üres kézzel.

Természetesen a technika sokat fejlődött: a leölt disznó szőrét például ma már nem szalmával, hanem PB gázlánggal perzselik. A nagykés is sok helyen lecserélődött, 2003 óta Magyarországon a disznót csak kábítás után szabad leszúrni.