Ötven éve vezet valaki baleset nélkül, ismeri a megszokott útvonalakat, és azt gondolná, hogy a KRESZ már nem tud nagy meglepetést okozni. Pedig a közlekedés közben alaposan megváltozott: elektromos rollerek jelentek meg a járdán és az úttesten, egyre több kamera figyeli a forgalmat, és olyan ellenőrzési lehetőségek váltak technikailag egyszerűvé, amelyek néhány éve még ritkaságnak számítottak. Magyarországon ezért átfogó KRESZ-megújítás zajlik, és ősszel a gyorshajtás szankcionálása körül is új javaslatok kerültek elő.

Először is: még nem minden új szabály

Ez a legfontosabb mondat. A februárban nyilvánosságra hozott új KRESZ egy tervezet, amelyet szakmai és társadalmi egyeztetések követtek. A 2026 nyarán és őszén felvetett szigorítások egy része pedig külön társadalmi kérdőív és jogalkotási munka tárgya. Vagyis attól, hogy valamiről azt olvassuk, hogy „jön”, még nem biztos, hogy másnaptól büntethető. A hatályos szabályokat mindig a ténylegesen kihirdetett jogszabály határozza meg.

A visszaeső gyorshajtók szigorúbb büntetést kaphatnának

Az október 17-én közzétett kormányzati összesítés szerint több mint 300 ezren töltötték ki a közlekedésbiztonságról szóló kérdőívet. A válaszadók 87 százaléka támogatta, hogy a többszörös szabályszegők magasabb bírságot kapjanak, 84 százalék pedig több büntetőponttal sújtaná a visszaeső gyorshajtókat.

Még messzebb menő felvetés is szerepelt a kérdések között: a válaszadók mintegy háromnegyede támogatná, hogy a gyorshajtásért kiszabott bírság valamilyen módon igazodjon az elkövető jövedelmi helyzetéhez. Ebből egyelőre nem lett hatályos szabály, ezért nem kell attól tartani, hogy a következő traffipax már elkéri az adóbevallást.

Jöhet a szakaszos sebességmérés

A kérdőívben szerepelt az úgynevezett átlagsebesség-mérés kiterjesztése is. Ennek lényege, hogy nem egyetlen ponton mérik az autó sebességét, hanem két kamera között kiszámítják, mennyi idő alatt tette meg az adott útszakaszt. Ha az átlagsebesség magasabb a megengedettnél, abból következtetni lehet a gyorshajtásra.

A válaszadók 72 százaléka támogatta ezt a megoldást. Ha a rendszer szélesebb körben megjelenik, megszűnhet az a jól ismert módszer, amikor az autós a kamera előtt lelassít, száz méterrel később pedig ismét visszagyorsít.

A buszsáv és a vasúti átjáró is jobban kamerázható lehet

A technológia más szabálytalanságok automatikus felismerésére is alkalmas. A felmérésben erős támogatást kapott a buszsávok szabálytalan használatának, a tiltott parkolásnak és a vasúti átjáróknál elkövetett szabálysértéseknek a kamerás, objektív felelősségen alapuló ellenőrzése. A vasúti átjáróknál ez különösen fontos, mert ott egyetlen „még átférek” döntés következménye sokkal súlyosabb lehet, mint egy átlagos közlekedési szabályszegésé.

A rollereket is rendbe tennék

Az új KRESZ egyik legnagyobb feladata az elektromos rollerek és más mikromobilitási eszközök elhelyezése a szabályrendszerben. Ma sok autós, gyalogos és maga a rolleres sem mindig tudja biztosan, mikor járdán, mikor úttesten, milyen sebességgel és milyen feltételekkel közlekedhet. A februári tervezet már külön kategóriákat határozott meg a mikromobilitási eszközök és motoros rollerek számára, a későbbi egyeztetéseken pedig további szigorítások is felmerültek. A kormány nyári közlése szerint éppen a rollerhasználat körüli bizonytalanság az egyik oka annak, hogy új szabályozást szeretnének.

Az idősebb autósnak nem külön KRESZ kell

Az új szabályok kapcsán könnyű eljutni oda, hogy „idősebb korban már minden túl gyors és bonyolult”. Ez azonban rossz irány. A közlekedési rendszer változik mindenkinek, ezért a fontos az, hogy a sok éve vezetők is időnként frissítsék a tudásukat. Az új táblák, kerékpáros megoldások, körforgalmak, buszsávok vagy rolleres szabályok nem feltétlenül voltak részei annak a KRESZ-vizsgának, amelyet valaki 1978-ban vagy 1992-ben tett le. Ettől még nem lett rosszabb sofőr – egyszerűen más lett körülötte az út.

A következő hónapokban tehát érdemes figyelni az új KRESZ végleges változatát. Addig viszont továbbra is a jelenleg hatályos szabályok szerint kell közlekedni, nem a Facebookon megosztott „holnaptól minden megváltozik” bejegyzések alapján.