Fokozható együttérzés.

Az elmagányosodás problémája világszerte egyre nagyobb gondot jelent, egész társadalmak küzdenek vele. Egy új tanulmány viszont nem a másokra való támaszkodásra helyezi a hangsúlyt, hanem egyéni megoldásokat próbál keresni.

Az elszigeteltség vagy a szociális kapcsolatok elégtelen száma összefügg az általános egészségi állapottal. Egy nemrég megjelent, kultúrákat áthidaló tanulmány Kaliforniában és Olaszországban vizsgálta az összefüggéseket. A kutatások során arra derült fény, hogy a bölcsesség és aközött reláció van, hogy valaki nem érzi magányosnak magát. Azok tehát, akik bölcsebbek, kevésbé érzik magukat egyedül és ez fordítva is igaz.

A tanulmány olyan középkorúakat és idősebbeket is vizsgált, akik városi körülmények között élnek San Diego-ban, illetve vidéken az olaszországi Cilento-ban. Utóbbi egy viszonylag elszigetelt terület, ahol magas a 90 év felettiek koncentrációja

A magányosság következetesen összefüggött a szegényes általános egészségi állapottal, a rosszabb alvásminőséggel, a kevesebb boldogsággal, miközben ezek ellenkezője igaz volt a bölcsességre.

Két mérőrendszer (UCLA Loneliness Scale – magányossági skála és San Diego Wisdom Scale – bölcsességi skála) segítségével 4 csoportot vizsgáltak a kutatók: az 50-65 év köztieket és a 90 év felettieket mindkét helyszínen.

A bölcsesség számos tényezőből áll össze: empátia, együttérzés, önreflexió és érzelmi szabályozás. A kutatók szerint a legerősebb fordított összefüggést az empátia és az együttérzés gyakorolta a magányra.  Minél együttérzőbb volt egy ember, annál kevésbé mutatkozott magányosnak.

Figyelemreméltó, hogy két ennyire eltérő kultúrában is hasonló eredményre jutottak.

Mind a bölcsesség, mind a magányosság személyiségjegy. A legtöbb ilyen személyiségjegy részben örökölt, részben viszont a környezet által meghatározott.

Az elképzelés szerint tehát ha valakinek az együttérzését fokozni tudjuk, akkor a bölcsessége növelhető, a magányossága pedig csökkenthető. Erre léteznek gyakorlatok, például kognitív viselkedésterápiával vagy hálanapló írásával lehet az együttérzést fokozni.

A tanulmány 2020 októberében jelent meg egy tudományos szaklapban (Aging and Mental Health).